A XII.sz. végén épült, VII. Jayavarman idején
Négy udvarból álló templom. A külsô, 700x500 méter hosszúságú fal a jelek szerint legalább két szakaszban épült. A templom stílusa tipikusan VII. Jayavarman korára jellemzô. Ma erôsen leromlott állapotban van.
Halovány mosoly szépíti Buddha kôarcát, vonásait VII. Dzsajavarman istenkirályról mintázták, aki nem a hindu isteneket, hanem Buddhát imádta, s 1811-ben - megkoronázásakor - élô Buddhának nyilvánította magát. Bajon templomának tornyait közel 200, egyenként 2,5 m magas Buddha arc díszíti. A szoborfejek a négy világtáj felé bölcs, boldog mosollyal, megközelíthetetlen tartózkodással tekintenek.
Fiatal táncosnôk ezrei vettek részt a khmerek vallási ünnepein.
Az apszarák feladata egyértelmû: minden ôket megkívánó isten érzéki vágyának kielégítése. Tevékenységüket megbecsülés, és vallásos tisztelet övezte.