A Vßrhegy tetejΘnek dΘli vΘgΘben emelkedik. ╔pφtΘse a XIII. szßzadig ny·lik vissza. El⌡sz÷r IV. BΘla Θpφttetett itt vßrat magßnak. Zsigmond idejΘn Θpⁿlt ki a nagymΘret√, Eur≤pßban is hφres g≤tikus stφlus· palota. Hunyadi Mßtyßs (1458-1490) reneszßnsz stφlus·ra alakφtotta. A t÷r÷k h≤doltsßg idejΘn (1541-1686) az Θpⁿlet vßltozatlan maradt, csak berendezΘseit fosztottßk ki a t÷r÷k÷k. 1686-ban Buda visszafoglalßsßnßl a h≤napokig tart≤ ßgy·zßs Θs egy l⌡porraktßr robbanßsa utßn jelent⌡sen megsΘrⁿlt. 1714 Θs 1723 k÷z÷tt egy ·j, kisebb palotßt Θpφtettek. Mßria TerΘzia uralkodßsa alatt egy nagyobb, 230 helyisΘges palota Θpⁿlt. 1890-ben ·jabb b⌡vφtΘsbe kezdtek Ybl Mikl≤s tervei alapjßn, halßla utßn a munkßt Hauszmann Alajos vette ßt, aki a Dunßra nΘz⌡ szßrnyat meghosszabbφtotta, ez az ·j rΘsz a neobarokk stφlust kΘpviseli. 1903-ra vΘgeztek a munkßlatokkal. 1945-ben teljesen kiΘgett Θs 1950-ben kezdtΘk el fel·jφtßsßt. A palota nyugati szßrnyßban az Orszßgos SzΘchenyi K÷nyvtßr kapott helyet, a keleti szßrnyban a Nemzeti GalΘria, a Budapesti T÷rtΘneti M·zeum (Vßrm·zeum).
