home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 2002 February
/
chip_20022115.iso
/
profi
/
ber-demo.exe
/
rar
/
szja.tx8
< prev
next >
Wrap
Text File
|
2001-05-19
|
10KB
|
180 lines
hatály: 2001.I.1. - 2001.XII.31.
Hatályos - 1995. évi CXVII. törvény - A személy... 1. lap
─────────────────────────────────────────────────────────────────────────
1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról*1*
Az adóbevételek biztosítása érdekében, az állampolgárok közterhekhez
való hozzájárulásának alkotmányos kötelezettségébïl kiindulva az
Országgy√lés a következï törvényt alkotja:
ELSè RÉSZ
╡LTAL╡NOS RENDELKEZÉSEK
I. Fejezet
ALAPELVEK
1. (1) A Magyar Köztársaságban a magánszemélyek a jövedelmükbïl a
közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e törvény
rendelkezései szerint tesznek eleget, figyelemmel az adózás rendjérïl
szóló törvényben foglaltakra is.
(2) E törvény célja az arányosság és a méltányosság elvének érvényesí-
tésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása,
kivételesen egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elïsegíté-
se.
(3) A magánszemély minden jövedelme adóköteles. Ettïl eltérï szabályt,
az adóból kedvezményt a kivételes célok érdekében ─ e törvény alapelvei-
nek figyelembevételével ─ csak törvény állapíthat meg.
(4) Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély
adójának csökkenését eredményezï eltérï szabály, adókedvezmény annyiban
alkalmazható, illetïleg érvényesíthetï, amennyiben az annak alapjául
szolgáló szerzïdés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvaló-
sítja az eltérï szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot,
illetïleg érvényesíthetïséget annak kell bizonyítania, akinek az érdeké-
ben áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektïl, áraktól való elté-
rítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni
az adószabályok alkalmazásának elïnyeit, akkor azokat az adókötelezettség
megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
(5) A magánszemély vagy annak adózásában közrem√ködï, azt befolyásoló
más személy egyaránt köteles a vonatkozó rendelkezések alkalmazása során
az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló tényezïk esetében ér-
vényesíteni az ezen -ban foglalt alapelveket.
(6) Az adót ─ egyes kivételekkel ─ naptári évenként, az összes jövede-
──────────
*1* Kihirdetve: 1995. XII. 22.
hatály: 2001.I.1. - 2001.XII.31.
Hatályos - 1995. évi CXVII. törvény - A személy... 2. lap
─────────────────────────────────────────────────────────────────────────
lem alapján kell megállapítani és megfizetni, azonban az adóbevételek
folyamatossága érdekében adóelïleget kell fizetni.
II. Fejezet
A TÖRVÉNY HAT╡LYA
2. (1) A törvény hatálya a magánszemélyre, annak jövedelmére, és az e
jövedelemmel összefüggï adókötelezettségre terjed ki.
(2) Az adókötelezettség a törvényben meghatározott egyes esetekben a
magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a kifizetïre is
kiterjed. Az államháztartásról szóló törvény szerint a kincstári körbe,
illetïleg a helyi önkormányzat finanszírozási körébe tartozó kifizetïnek
(munkáltatónak) ezeket a kötelezettségeket azzal az eltéréssel kell tel-
jesítenie, hogy ahol törvény az adó vagy az adóelïleg levonását vagy be-
fizetését írja elï, ott az adó vagy az adóelïleg megállapítását kell ér-
teni.
(3) A magánszemély az adó megállapítása szempontjából e törvény rendel-
kezései szerint veszi figyelembe a bevételeit és a költségeit akkor is,
ha a könyvvezetési kötelezettségének más törvény rendelkezései szerint is
eleget tesz.
1997/23. APEH iránymutatás A jövedéki tevékenység miatti kettïs
könyvvitel-vezetési kötelezettség független a vállalkozás formájá-
tól
A jövedéki törvény a szigorúbb könyvvezetési módot, a kettïs könyv-
vezetést követeli meg azoktól, akik jövedéki termékek termelésével,
nagykereskedelmével, önálló raktározásával, exportálásával-importá-
lásával foglalkoznak. Az elïírás független a vállalkozás
formájától, tehát az e tevékenységet folytató jövedéki alanyoknak ─
köztük az egyéni vállalkozóknak is ─ a kettïs könyvvitel szabályai
szerint kell vezetni könyveiket, a jövedéki törvény elïírásaiból
fakadóan. Ez a feltétel a jövedéki törvény legutóbbi módosítása so-
rán sem változott.
1997. január 1-jétïl az egyéni vállalkozó kikerült a számviteli
törvény hatálya alól. A változás lényege, hogy a számviteli törvény
az eddigiektïl eltérïen már nem írja elï, hogy az egyéni vállalko-
zónak a számviteli törvény szerinti könyvvezetést kell ─ e törvény
erejénél fogva ─ alkalmaznia. Abból, hogy a törvény hatálya az
egyéni vállalkozókra a továbbiakban már nem terjed ki, nem követke-
zik az, hogy a számviteli törvény szerinti könyvvezetés az esetük-
ben teljesen kizárt lenne. Ha pl. más jogszabály, adott esetben a
jövedéki törvény a jövedéki alany egyéni vállalkozót a számviteli
törvényben meghatározott kettïs könyvvezetésre kötelezi azáltal,
hogy e feltételhez köti a jövedéki tevékenység folytatását, a ket-
tïs könyvvezetés alkalmazható anélkül, hogy az ütközne a számviteli
törvény elïírásaival.
Az szja-törvény arról rendelkezik, hogy az egyéni vállalkozó az adó
alapjának megállapításához hogyan számolhatja el költségeit és be-
vételeit. Ilyen rendelkezése eddig is volt a törvénynek. 1997. ja-
nuár 1-jétïl az elszámolás részletszabályai módosultak, de az elv ─
az adóalap meghatározása a törvényben meghatározott elszámolási
hatály: 2001.I.1. - 2001.XII.31.
Hatályos - 1995. évi CXVII. törvény - A személy... 3. lap
─────────────────────────────────────────────────────────────────────────
szabályok alapján ─ változatlan. Az szja-törvény szerinti könyve-
lést, elszámolását az szja-ban adózó egyéni vállalkozóknak az adóa-
lap megállapításához kell elvégezniük. Ha a jövedéki törvény a ket-
tïs könyvvezetést követeli meg, akkor azt ─ mint külön törvényi e-
lïírást ─ szintén teljesíteni kell. Ez a párhuzamosság eddig is je-
len volt az szja-ban adózó jövedéki alany egyéni vállalkozóknál. Az
a tény, hogy 1997. január 1-jétïl az egyéni vállalkozók már nem
tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, ezen a helyzeten a jö-
vedéki alanyok esetében nem változtatott, hiszen az a törvényi ren-
delkezés, amelynek alapján a párhuzamosság fennállt ─ vagyis a jö-
vedéki törvény vonatkozó elïírása ─ továbbra is hatályos.
A fentiek alapján az egyéni vállalkozóknak nem kell a számviteli
törvény hatálya alá tartozó társasággá átalakulniuk, ha továbbra is
vállalják mind a kettïs könyvvezetést, mind az szja-törvény szerin-
ti adóalap-kimunkálást, nyilvántartást.
(PM Forgalmiadó fïosztály 62.758/1996. ─ APEH Adónemek fïosztálya
9260026632/1996.; AEÉ 1997/3.)
(4) Az adókötelezettség a belföldi illetïség√ magánszemélyt az összes
jövedelme, a külföldi illetïség√ magánszemélyt a belföldrïl származó jö-
vedelme után terheli.
1999/72. APEH iránymutatás magyar állampolgárok ciprusi cég által
történï foglalkoztatása Szíriában
[Szja tv. 2. (4) bek.]
A magyar állampolgárságú magánszemélyek ciprusi cég általi Szíriá-
ban történï foglalkoztatásának adózási megítélését illetïen az a-
dott országok személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályait, vala-
mint a kettïs adóztatás elkerülésérïl szóló egyezményeket kell
figyelembe venni. A belföldi illetïség√ magánszemélyek Magyarorszá-
gon a "világjövedelmük után, a külföldi illetïség√ek pedig csak a
belföldrïl származó jövedelmük alapján adóznak.
Magyarországnak az említett államok közül csak Ciprussal van egyez-
ménye [82/1982. (XII. 29.) MT rendelettel kihirdetett egyezmény a
Magyar Népköztársaság Kormánya és a Ciprusi Köztársaság Kormánya
között a kettïs adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók
területén], így a magánszemélyek illetïségének megállapításakor e-
zen egyezmény, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény (Szja tv.) vonatkozó rendelkezései irányadóak.
Az egyezmény szerint a magánszemélyek illetïségét a lakóhelyük, ál-
landó tartózkodási helyük, létérdekeik központja vagy állampolgár-
ságuk alapján kell megállapítani. A konkrét eset szerint a ciprusi
cég által foglalkoztatott munkavállalók tartósan Szíriában dolgoz-
nak, emiatt a fenti ismérvek szerinti ciprusi illetïség teljesen
kizárt. Az esetleges szíriai illetïség lehetïségét vizsgálva ─
egyezmény hiányában ─ az Szja tv. vonatkozó fogalmát kell
használni. A fï rendezï elv itt is az állandó lakóhely, vagy a szo-
kásos tartózkodási hely, illetve ha ezek alapján nem dönthetï el,
akkor a létérdekek központja és legvégsï esetben az állampolgárság.
Ha a munkavállalók magyarországi állandó lakóhellyel rendelkeznek,
tartózkodási helyük viszont Szíriában van tekintettel arra, hogy az
adózás rendjérïl szóló törvény alapján a magánszemély belföldi tar-
tózkodási hellyel csak akkor bír, ha a naptári évben legalább 183
napot belföldön tartózkodik. (Az Szja tv. szerint állandó lakóhely,