A
QUARK FANTASZTIKUS FÜZETEK
melléklete
sci-fi, jövőkutatás és paratudományok
szerkeszti és összeállítja: Mermező Géza
28. rész
Tartalom
Friderikusz Sándor az ufókról
David Oz: Az opponok - 10. rész
John Caldwell: Pont egy ponty - részlet (Cherubion melléklet)
Grafológia - a jövő tudománya
Kozmikus Filozófiatörténet
Friderikusz hisz az UFO-kban (? vagy ! vagy ...)
1997. júniusában munkatársunk személyesen kereste fel Friderikusz Sándort, az akkor még rendszeresen jelentkező Friderikusz-show házigazdáját, aki azidőtájt UFO-kalandokat átélt, illetve magukról ezt állító honfitársainkat gyűjtötte egybe a magyar UFO-termés demonstrálása céljából. Szerény kiadványunk (Quark, 3. füzet) egyik novellája kapcsán (A.C.Brainmore: Az a bizonyos pont) azt a meglepő információnkat szerettük volna megosztani a népszerű riporterrel, miszerint a Földön UFO-ként megjelenő, "kis szürkéknek" nevezett lények: robotok. Az információt szolgáltató, önmagát azonosítani nem szándékozó személy az UFO-észlelésekhez hasonló dokumentálási megbízhatósággal (tanúvallomások, fotómásolatok) tudta alátámasztani értesülését. Az említett novella feldolgozta ezt a teóriát, és szerkesztőségünk is azt a nézetet támogatja, hogy alaposabb utánajárást érdemelne a feltevés. Pontosítva: nem azt gondoljuk, hogy ez az igazság, hanem hogy ugyanolyan eséllyel lehet ez is.
Friderikusz Sándor akkor elhárította a kiválasztott riportalanyai által képviselt állásponttal szembehelyezkedő álláspont megjelenítését, mondván:
- Nem lehet kételkedni ennyi őszinte, önkéntes vallomásban.
"Fridi"-nek ehhez természetesen joga volt, és mit sem von le általunk is nagyra becsült képességeiből. Rövid cikkünkkel mindössze az övéhez hasonló meggyőződést valló olvasóinknak akartunk örömet szerezni.
Enyhe borongásra csak mint jelenség adhat okot. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy az évezredek óta élő törvényszerűség ma is hatályos, nevezetesen, hogy az ideológiai folyamok egyirányúak. Amíg hivatalosan ellenezték az UFO-témakörben való publikációkat, addig még hipotetikus szinten sem lehetett beszélni a dologról. Amióta viszont keresett információvá vált az UFO-észlelés, azóta az ellenkező álláspont kifejtésének fellegzett be. A tömegpszichózis ősi praxisának megfelelően mindig a tucatgondolkodással szembenálló egyedek minősülnek sarlatánnak. Később azután, hogy meg ne szakadjon ez az áldásos folyamat, a volt "sarlatánok" minősítenek a maguk helyére új "sarlatánokat".
Az igazság mint fogalom azért zavarbaejtő, mert minden politikai, társadalmi és ideológiai rendszerből kilóg. Sem a demokrácia, sem a termodinamika törvényei nem érvényesek rá. Attól nem lesz "igazabb" valami, ha minél többen hisznek benne, és attól sem, ha nagyobb energiával hatunk rá.
Az igazság adott. Mi változunk. Csak nehezen...
DAVID OZ:
A gravitvadászok
regény
10. rész
Hol élnek az Univerzum leghülyébb lényei?
A dolgok azon logikája, hogy az opponokkal az találkozik okvetlenül, aki a legkevésbé vágyik rá, azt sugallta, hogy ha keresné őket, sohasem botlana beléjük. Ebből kiindulva Peech elhatározta, hogy nem fecsérli az időt a szerteszét repdeső oppon űrhajók hajkurászásával, hanem egyenesen a darázsfészekre csap le, vagyis elrepül az opponok bolygójára.
Igen ám, de hol van ez a bolygó?
Űrutazó körökben keringenek ugyan róla mindenféle kósza történetek, de pontos adatokkal senki sem tudott szolgálni. Az öt dimenziós térszerkezet használata rendkívüli módon felgyorsította az utazást, viszont kiváló alkalmat nyújtott a bújócskára is. A dimenzió váltások után gyakorlatilag újból fel kellett térképezni a világot. Ha egy bolygó koordinátáit köb-parszekből quatron-parszekba váltották, majd quatron-parszekből ismét vissza köb-parszekba, tíz navigátorból kilenc sosem találta meg többet.
Itt már csak egy zseniális ötlet segíthetett. Ettől a gondolattól Peech egy kicsit megnyugodott, hiszen olyanok szoktak neki lenni.
Adatokat, adatokat, mérhetetlen mennyiségű adatokat! Még nem tudta, miért, de biztos volt benne, hogy mindenféle adatot össze kell gyűjtenie. Nekilátott hát, hogy szép szóval vagy hízelgéssel, fenyegetéssel vagy vesztegetési ígéretekkel begyűjtse az ezer köbfényéven belül lévő űrhajók repülési adatait. Az intersztelláris irányitóközpontok ügyeleteseinek kissé megemelkedett aznap az adrenalin szintje, de végül is ez a szokásos kisérőjelenségek közé tartozott, ha Peech működésbe lépett. Amikor megvolt az adatfölhalmozással, az egészet kivetítette lekicsinyített, három dimenziós lézerkép formájában a kabin légterébe, majd elkezdett föl-alá járkálni a tizezer kettőszázötvenhárom apró, vibráló pontocska között.
- Mi a közös ezekben a francos pontokban? - kezdte Peech a töprengését. - Keressünk valami teljesen szokatlan, eddig még nem vizsgált szempontot. A statikus helyzetük nyilván nem tartogat semmi érdekeset, tehát a mozgásukat kell vizsgálni. Na most, ránézésre egy nagy, francos hangyaboly az egész, amiben minden kis pontocska össze-vissza mászkál tetszése szerint.
Ahogy ott állt a fülke közepén dühösen összeráncolt szemöldöke fölött egy éppen fellángoló szupernóva virtuális képével, úgy nézett ki, mint egy elaggott cirkuszi bohóc, aki utolsó jutalomjátéka során Zeusz megformálására tesz reményvesztett kisérletet.
- Tételezzük föl! - kiáltott fel Peech eszelősen, majd megismételte, mert nagyon megörült a váratlan lehetőségnek, hogy olyan komoly és tudományos dolgot művelhet, mint a feltételezések interpretációja. - Tételezzük fel, hogy létezik egy közös motivációs mag, egy rejtett rendező elv, amelyik ott áll mindegyik látszólag független elhatározás mögött. Szinte biztos, hogy nincs ilyen - pukkadt ki gyorsan a lelkesedése -, de tételezzük fel.
- És mivel ennek a közös elvnek az opponokkal kell kapcsolatban lennie - folytatta a tépelődést -, a kérdés tehát az, hogy miben hasonlít a Világmindenség jelenleg úton lévő összes űrhajója?
Peech felfújta a pofazacskóit mint egy hörcsög, és gondolataiba mélyedt.
- Abban hasonlít minden létező űrhajó - kezdte iskolás módon a választ, önmagába szuggerálva a mondat még meg nem lévő második felét -, hogy..., hogy..., az opponok..., hogy az opponokat... hát ez az! - üvöltött egy nagyot. - Mégis van egy közös pont: hogy utálják az opponokat!
A felismerés erejéből kölcsönvett lendülettel szinte bombaként csapódott be a számítógép előtti székbe, és őrülten verni kezdte a billentyűket.
- És ha mindenki egyformán utál egy közös tárgyat, ez megjelenik a tudatalattijukban, és ha minden tudatalattiban ugyanaz a dolog jelenik meg, akkor működnie kell egyfajta tömegpszichózisnak.
A sebtében betáplált parancson a gép egy félórát kotlott, miközben zümmögve, kattogva csoportosította ide-oda a milliónyi információ részecskét. A végeredmény újból háromdimenziós lézerképként jelent meg, amibe egy hiéna vérszomjas dühével vetette bele magát Peech. Addig vizslatta maga körül a fényhálóval beszőtt teret, míg csak fel nem kiáltott.
- Hát itt vagy! - és kezével gyengéden megsimogatta a levegőt ott, ahol villódzó pontok jelezték a keresett űrszektort.
Peech azt a kérdést tette fel a számítógépnek, hogy melyik a térnek az a része, amelyik az összes űrhajó mozgását figyelembe véve vektoriális eredőnek tekinthető, vagyis magyarul, amelyik ponthoz képest minden űrhajó távolodik.
Peech abból az idétlen gondolatból indult ki, hogy ha a fenti megállapítások igazak, akkor a világ minden lényének a kollektív tudatalattija ösztönösen távolodni igyekszik a közutálatnak örvendő feltételezett helytől. Ezt a soha be nem bizonyított pszichés funkciót mérte most be Peech a maga módján.
(Folytatás a következő számban)
Cherubion irodalmi melléklet
JOHN CALDWELL
Pont egy ponty
kisregény
A druida a falnak dőlt, és behunyta a szemét. Túl sok volt neki ez a megterhelés: kapcsolatban maradni a madárral, ugyanakkor kisugározni az agyába áramló képeket a kristálygömb felé.
Tasha azonban nem vett tudomást szolgája erőtlenségéről. Buzgón bámulta a gömböt, és szinte sürgette a madarat, hogy még gyorsabban repüljön. Alatta elsuhant a kettős várárok, a tüskebokrok szövevénye, a futóhomok sávok, a mocsár, s máris a végeérhetetlen lombtakaró terült el alant.
A druida most szilárdította meg annyira a kapcsolatot, hogy nem kellett minden erejével arra koncentrálnia. S úgy tűnt, csak most jutott el a tudatába igazán Tasha korábbi szavainak jelentése.
- Ha Kachorin kimozdult az otthonából, talán át tudnánk törni a Mennydörgő Fellegvár mágikus védelmét! Tasha türelmetlenül leintette.
- Te csak foglalkozz az állataiddal!
- De mester! - tiltakozott a druida. - A hatalmadba keríthetnéd a Fellegvárat! Elűzhetnéd Kachorint! Ki tudja, mikor lesz még egy ilyen alkalom?
- Ha elfoglalom a várát, miközben ő hadakozik, s az én váramat időközben erős védelmi mágia óvja, Kachorin minden védelmen kívül reked, kiszolgáltatott lesz, nem marad hová visszavonulnia. Legfeljebb Kopasz Thorin várába... ha esetleg sikerül győzedelmeskednie. Viszont nem hinném, hogy képes lenne úgy legyőzni Thorint, hogy közben a várát meghagyja épségben! Tehát: nem lesz hová mennie!
- Éppen ez az, mester!
- Éppen ez az, te balga! Mit érek Kachorin Fellegvárával, ha az az átkozott, érezve az esélyegyenlőtlenséget, elmenekül. Elteleportál valahová a világ végére, s ki tudja, bosszúért lihegve mily erőkkel, mily szövetségesekkel, mily hatalommal tér vissza ellenem! Nem, én nem elűzni akarom Kachorint, hanem leszámolni vele egyszer s mindenkorra!
A druida csak tátogni tudott.
- De... de... de... hát Kachorin hatalmas varázsló!
- Miért, én mi vagyok? - morogta Tasha.
- De... de... az ő kezében ott a világ egyik leghatalmasabb varázsszere... a Mennydörgő bot!
Tasha elmosolyodott.
- Épp ezért kell megölnöm. Hogy megszerezzem tőle a Botot.
- De miképpen?
Tasha időközben a kristálygömböt nézte, s úgy számolta, a sólyom pár percen belül odaér Kopasz Thorin várához.
- Várok - motyogta mintegy magának. - Hadd csépeljék csak egymást. Bármi legyen is a küzdelmük végeredménye, Kachorin alaposan meggyengül. S amikor már kellően meggyengült, látványosan megindulok a Fellegvár felé, mintha el akarnám foglalni. Látványosan... de csak lassan. Hogy Kachorinnak legyen ideje a védelembe menekülni, s ne is gondoljon arra, hogy elteleportáljon a világ egy rejtett zugába. Aztán amikor Kachorin bejut a Fellegvárába, s biztonságban hiszi magát, rajtaütök... fortéllyal és minden erőmmel. Ő azt hiszi, védve van, ám épp ellenkezőleg: halálos csapdába esik. Csak jól kell időzíteni! És akkor...
Döbbenten hallgatott el, mert egy szemvillanásnyi ideig olyan látvány tárult a szeme elé a kristálygömbön keresztül, amire legmerészebb álmaiban sem gondolt volna.
Thorin Vára nem létezett többé. Minden mágikus védelme ellenére földig rombolták, porrá égették, s még a salakot is a földbe döngölték. Maga Kopasz Thorin épp ekkor bukkant elő a föld alól megégett képpel, füstölgő varázspálcával, végső kétségbeesésében, s kissé kábultan. S a levegőből egy olyan helyről, mely nem esett a sólyom látókörén belül, villámcsapás érkezett a bizonytalan mágus felé, s a szörnyű villanásban húscafatok záporoztak mindenfelé.
Csak ennyit látott, mert a következő pillanatban a kristálygömböt is betöltötte egy hasonló fehér villanás, aztán minden vérszínűvé vált.
A sápadtan álló druida felordított, a fejéhez kapott, s iszonyatos átváltozáson ment át, miközben vonaglott és sikoltozott. Fokozatosan zsugorodott, s sima bőre pelyhes lett és fekete. Pillanatokon belül azon a helyen, ahol korábban a szikár férfi állt, most egy halálosan sérült madár vergődött, megtépázott, megpörkölt szárnyaival csapkodott, s véres torkán át hátborzongató, bugyborékoló rikoltásokat hallatott. Pár másodperc alatt kimúlt, porrá omlott, s a por elszivárgott a padló réseiben.
Tasha komor képpel bámulta az eltűnő porszemeket, és a keze ökölbe szorult.
Sietve visszaült az íróasztala mögé, és komor képpel memorizálta utolsó varázslatát, a Pontos számítást segítő varázst.
(Folytatás a következő számban)
A JÖVŐ TUDOMÁNYA: A GRAFOLÓGIA
Autogram Pusztay Sándortól, az Ufómagazin főszerkesztőjétől - részlet
(A Grafodidakt Magazin 2001. 6. számából)
-
Befolyásolja az életfilozófiádat, hogy egy ezoterikus lapot szerkesztesz?
- Lényegesen nyitottabb lettem. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindent azonnal elhiszek, de bármelyik gondolatnak adok egy bizonyítási esélyt, néha többet is... A történelem már számtalanszor igazolta, hogy az eleinte hihetetlennek tartott elméletek helyesnek és a világ későbbi sorsát meghatározónak bizonyultak.
- Beszélhetnénk kicsit a legfrissebb terveidről?
- Egy a Jövő Háza elnevezésű alapítvány létrehozásán fáradozunk, amely a kultúra, a gazdaság és a jövőkutatás területein mozog. Ebben olyan futurisztikus elképzelések gyakorlati megvalósulásának menedzselését vállalnánk, amelyek az emberiség jövője szempontjából érdekes lehetnek, de alapötletükben a tudomány határait súrolják. Ez magában foglalná Közép-Európa legnagyobb ezoterikus, sci-fi könyv- és dokumentumtárát és múzeumát is.
- Van-e olyan személyes célod, melyet mindenképpen szeretnél megvalósítani?
- A munkám mellett egyetlen komoly szenvedély él bennem, mégpedig a céltudatos utazás: sorban felkeresem a Földnek az emberiség múltja szempontjából fontos információkat hordozó, és eredetük vagy funkciójuk miatt vitatott építészeti emlékeit. Van egy saját elméletem ezekkel kapcsolatban, melyet szeretnék könyv alakban megjelentetni. Jártam már Mexikóban, Egyiptomban, a Stonehenge-nél, és a közeljövőben készülök a kínai piramisokhoz és Peruba. Mindenütt igyekszem saját felvételeket késziteni, méréseket végezni. Gyűlik az anyag, de még hátra van néhány izgalmas utazás.
KOZMIKUS FILOZÓFIATÖRTÉNET
(Részlet a Harmadik típusú igazságok című könyvből)
2/b A Tapasztalás vagy a tudományos módszer korlátai - 3. rész
A paratudományos dimenziós spekulációk - hogy létezik egy ötödik, hatodik stb dimenzió -, amikről olyan gyakran hallunk, de se megmagyarázni, se bizonyítani még nem sikerült, véleményem szerint ennek a jelenségnek a lenyomatai.
Tehát feltételezhetően háromszor négy dimenzió létezik: a mikrokozmosz (atomi és szubatomi szint), a makrokozmosz (emberi szint) és a megakozmosz (univerzum szint) téridő konstrukciója. Ezek tartalmazzák egymást, hatnak egymásra, vannak átfedési pontjaik, és egyesített valójukat az előbbi logika szerint Unikozmosznak nevezhetnénk.
Szükségesnek látszik egy "Dimenzió-geometriának" nevezhető tudományos szemlélet megalapozása abból a célból, hogy egy földi pontból, egy emberléptékű tájékozódási lehetőséget teremtsünk az egyesített Anyagtéridőben.
b., Az idő problematikája. A megismerni kívánt esemény - jelen esetben a saját ill a Kozmosz keletkezése - időben egyre távolabb kerül tőlünk, tehát látszólag minél inkább haladunk előre az időben, annál jobban csökken az esélyünk ennek az időnek a kezdetéről való pontos információk beszerzésére.
Ennek a megállapításnak az érvénye egyetlen esetben fordulhat meg, ha a megismerési folyamat intenzitása jobban növekszik, mint a megismerés tárgyának változása ill előrehaladása az időben. Ebből a szempontból a világ eseményeit három kategóriába sorolhatjuk:
1. Folyamatkategória - Azoknak a kozmikus eseményeknek az összessége, melyek fejlődése gyorsabban halad az időben mint az azokat megismerni szándékozó tudaté. Ez egy alapvető probléma, amit sajnálatos módon az ufó-kutatásoknál és az FKI megismerési kísérleteinél sem vettek eddig figyelembe (a dinamikus szemlélet helyett konstans, stagnáló állapotot tételeznek fel!). Vagyis: ha feltételezzük, hogy léteznek a Világegyetemben nálunk fejlettebb lények, és elfogadjuk, hogy a szellemi fejlődés is hatványozott ütemben halad, akkor a két csoport között a tudati távolság az idő múlásával egyre inkább növekedni fog - következésképpen a találkozás és az információcsere lehetősége nemhogy nőne, inkább csökken! Ez az egyik legfontosabb tényező, amit haladási-ellentmondásnak nevezhetünk. (Ugyanez a hibája a vallásos szemléletnek is, hogy
egy rögzült, változatlan és változni nem is képes istenképet feltételez, ami pedig pszichológiai, kozmofizikai, biofizikai és logikai ellentmondás is egyben - nincs rá példa az ismert Világegyetemben!).
Akit részletesebben is érdekelnek a fenti témák, tájékoztatás és kedvezményes előfizetés a Quark-szerkesztőségben is kérhető. Levélben: Zero-Zero Kiadó. 1056 Bp., Váci utca 55., telefonon: 06-28/481-068 vagy 06-209-437-207
SZERKESZTŐI ÜZENET
A továbbiakban is nagy izgalommal várjuk érdeklődésük materiális és virtuális megnyilvánulásait. Hozzászólás, cikk, vélemény, kritika, novella, grafika vagy akár témáinkat érintő eseményekről, rendezvényekről szóló tudósítás egyaránt helyet kaphat rovatunkban. Elérhetőségünk öt sorral feljebb megtalálható.
Köszönettel: /m.g./
Az itt közölt írások bármilyen formában történő felhasználása csak a kiadó vagy a szerkesztő írásbeli engedélyével lehetséges.
