A
QUARK FANTASZTIKUS F▄ZETEK
mellΘklete
sci-fi, j÷v⌡kutatßs Θs paratudomßnyok
szerkeszti Θs ÷sszeßllφtja: Mermez⌡ GΘza
28. rΘsz
Tartalom
Friderikusz Sßndor az uf≤kr≤l
David Oz: Az opponok - 10. rΘsz
John Caldwell: Pont egy ponty - rΘszlet (Cherubion mellΘklet)
Grafol≤gia - a j÷v⌡ tudomßnya
Kozmikus Filoz≤fiat÷rtΘnet
Friderikusz hisz az UFO-kban (? vagy ! vagy ...)
1997. j·niusßban munkatßrsunk szemΘlyesen kereste fel Friderikusz Sßndort, az akkor mΘg rendszeresen jelentkez⌡ Friderikusz-show hßzigazdßjßt, aki azid⌡tßjt UFO-kalandokat ßtΘlt, illetve magukr≤l ezt ßllφt≤ honfitßrsainkat gy√jt÷tte egybe a magyar UFO-termΘs demonstrßlßsa cΘljßb≤l. SzerΘny kiadvßnyunk (Quark, 3. fⁿzet) egyik novellßja kapcsßn (A.C.Brainmore: Az a bizonyos pont) azt a meglep⌡ informßci≤nkat szerettⁿk volna megosztani a nΘpszer√ riporterrel, miszerint a F÷ld÷n UFO-kΘnt megjelen⌡, "kis szⁿrkΘknek" nevezett lΘnyek: robotok. Az informßci≤t szolgßltat≤, ÷nmagßt azonosφtani nem szßndΘkoz≤ szemΘly az UFO-ΘszlelΘsekhez hasonl≤ dokumentßlßsi megbφzhat≤sßggal (tan·vallomßsok, fot≤mßsolatok) tudta alßtßmasztani ΘrtesⁿlΘsΘt. Az emlφtett novella feldolgozta ezt a te≤rißt, Θs szerkeszt⌡sΘgⁿnk is azt a nΘzetet tßmogatja, hogy alaposabb utßnajßrßst Θrdemelne a feltevΘs. Pontosφtva: nem azt gondoljuk, hogy ez az igazsßg, hanem hogy ugyanolyan esΘllyel lehet ez is.
Friderikusz Sßndor akkor elhßrφtotta a kivßlasztott riportalanyai ßltal kΘpviselt ßllßsponttal szembehelyezked⌡ ßllßspont megjelenφtΘsΘt, mondvßn:
- Nem lehet kΘtelkedni ennyi ⌡szinte, ÷nkΘntes vallomßsban.
"Fridi"-nek ehhez termΘszetesen joga volt, Θs mit sem von le ßltalunk is nagyra becsⁿlt kΘpessΘgeib⌡l. R÷vid cikkⁿnkkel mind÷ssze az ÷vΘhez hasonl≤ meggy⌡z⌡dΘst vall≤ olvas≤inknak akartunk ÷r÷met szerezni.
Enyhe borongßsra csak mint jelensΘg adhat okot. Sajnßlattal tapasztaljuk, hogy az Θvezredek ≤ta Θl⌡ t÷rvΘnyszer√sΘg ma is hatßlyos, nevezetesen, hogy az ideol≤giai folyamok egyirßny·ak. Amφg hivatalosan elleneztΘk az UFO-tΘmak÷rben val≤ publikßci≤kat, addig mΘg hipotetikus szinten sem lehetett beszΘlni a dologr≤l. Ami≤ta viszont keresett informßci≤vß vßlt az UFO-ΘszlelΘs, az≤ta az ellenkez⌡ ßllßspont kifejtΘsΘnek fellegzett be. A t÷megpszich≤zis ⌡si praxisßnak megfelel⌡en mindig a tucatgondolkodßssal szembenßll≤ egyedek min⌡sⁿlnek sarlatßnnak. KΘs⌡bb azutßn, hogy meg ne szakadjon ez az ßldßsos folyamat, a volt "sarlatßnok" min⌡sφtenek a maguk helyΘre ·j "sarlatßnokat".
Az igazsßg mint fogalom azΘrt zavarbaejt⌡, mert minden politikai, tßrsadalmi Θs ideol≤giai rendszerb⌡l kil≤g. Sem a demokrßcia, sem a termodinamika t÷rvΘnyei nem ΘrvΘnyesek rß. Att≤l nem lesz "igazabb" valami, ha minΘl t÷bben hisznek benne, Θs att≤l sem, ha nagyobb energißval hatunk rß.
Az igazsßg adott. Mi vßltozunk. Csak nehezen...
DAVID OZ:
A gravitvadßszok
regΘny
10. rΘsz
Hol Θlnek az Univerzum leghⁿlyΘbb lΘnyei?
A dolgok azon logikßja, hogy az opponokkal az talßlkozik okvetlenⁿl, aki a legkevΘsbΘ vßgyik rß, azt sugallta, hogy ha keresnΘ ⌡ket, sohasem botlana belΘjⁿk. Ebb⌡l kiindulva Peech elhatßrozta, hogy nem fecsΘrli az id⌡t a szerteszΘt repdes⌡ oppon √rhaj≤k hajkurßszßsßval, hanem egyenesen a darßzsfΘszekre csap le, vagyis elrepⁿl az opponok bolyg≤jßra.
Igen ßm, de hol van ez a bolyg≤?
█rutaz≤ k÷r÷kben keringenek ugyan r≤la mindenfΘle k≤sza t÷rtΘnetek, de pontos adatokkal senki sem tudott szolgßlni. Az ÷t dimenzi≤s tΘrszerkezet hasznßlata rendkφvⁿli m≤don felgyorsφtotta az utazßst, viszont kivßl≤ alkalmat ny·jtott a b·j≤cskßra is. A dimenzi≤ vßltßsok utßn gyakorlatilag ·jb≤l fel kellett tΘrkΘpezni a vilßgot. Ha egy bolyg≤ koordinßtßit k÷b-parszekb⌡l quatron-parszekba vßltottßk, majd quatron-parszekb⌡l ismΘt vissza k÷b-parszekba, tφz navigßtorb≤l kilenc sosem talßlta meg t÷bbet.
Itt mßr csak egy zsenißlis ÷tlet segφthetett. Ett⌡l a gondolatt≤l Peech egy kicsit megnyugodott, hiszen olyanok szoktak neki lenni.
Adatokat, adatokat, mΘrhetetlen mennyisΘg√ adatokat! MΘg nem tudta, miΘrt, de biztos volt benne, hogy mindenfΘle adatot ÷ssze kell gy√jtenie. Nekilßtott hßt, hogy szΘp sz≤val vagy hφzelgΘssel, fenyegetΘssel vagy vesztegetΘsi φgΘretekkel begy√jtse az ezer k÷bfΘnyΘven belⁿl lΘv⌡ √rhaj≤k repⁿlΘsi adatait. Az intersztellßris irßnyit≤k÷zpontok ⁿgyeleteseinek kissΘ megemelkedett aznap az adrenalin szintje, de vΘgⁿl is ez a szokßsos kisΘr⌡jelensΘgek k÷zΘ tartozott, ha Peech m√k÷dΘsbe lΘpett. Amikor megvolt az adatf÷lhalmozßssal, az egΘszet kivetφtette lekicsinyφtett, hßrom dimenzi≤s lΘzerkΘp formßjßban a kabin lΘgterΘbe, majd elkezdett f÷l-alß jßrkßlni a tizezer kett⌡szßz÷tvenhßrom apr≤, vibrßl≤ pontocska k÷z÷tt.
- Mi a k÷z÷s ezekben a francos pontokban? - kezdte Peech a t÷prengΘsΘt. - Keressⁿnk valami teljesen szokatlan, eddig mΘg nem vizsgßlt szempontot. A statikus helyzetⁿk nyilvßn nem tartogat semmi Θrdekeset, tehßt a mozgßsukat kell vizsgßlni. Na most, rßnΘzΘsre egy nagy, francos hangyaboly az egΘsz, amiben minden kis pontocska ÷ssze-vissza mßszkßl tetszΘse szerint.
Ahogy ott ßllt a fⁿlke k÷zepΘn dⁿh÷sen ÷sszerßncolt szem÷ld÷ke f÷l÷tt egy Θppen fellßngol≤ szupern≤va virtußlis kΘpΘvel, ·gy nΘzett ki, mint egy elaggott cirkuszi boh≤c, aki utols≤ jutalomjßtΘka sorßn Zeusz megformßlßsßra tesz remΘnyvesztett kisΘrletet.
- TΘtelezzⁿk f÷l! - kißltott fel Peech eszel⌡sen, majd megismΘtelte, mert nagyon meg÷rⁿlt a vßratlan lehet⌡sΘgnek, hogy olyan komoly Θs tudomßnyos dolgot m√velhet, mint a feltΘtelezΘsek interpretßci≤ja. - TΘtelezzⁿk fel, hogy lΘtezik egy k÷z÷s motivßci≤s mag, egy rejtett rendez⌡ elv, amelyik ott ßll mindegyik lßtsz≤lag fⁿggetlen elhatßrozßs m÷g÷tt. Szinte biztos, hogy nincs ilyen - pukkadt ki gyorsan a lelkesedΘse -, de tΘtelezzⁿk fel.
- ╔s mivel ennek a k÷z÷s elvnek az opponokkal kell kapcsolatban lennie - folytatta a tΘpel⌡dΘst -, a kΘrdΘs tehßt az, hogy miben hasonlφt a VilßgmindensΘg jelenleg ·ton lΘv⌡ ÷sszes √rhaj≤ja?
Peech felf·jta a pofazacsk≤it mint egy h÷rcs÷g, Θs gondolataiba mΘlyedt.
- Abban hasonlφt minden lΘtez⌡ √rhaj≤ - kezdte iskolßs m≤don a vßlaszt, ÷nmagßba szuggerßlva a mondat mΘg meg nem lΘv⌡ mßsodik felΘt -, hogy..., hogy..., az opponok..., hogy az opponokat... hßt ez az! - ⁿv÷lt÷tt egy nagyot. - MΘgis van egy k÷z÷s pont: hogy utßljßk az opponokat!
A felismerΘs erejΘb⌡l k÷lcs÷nvett lendⁿlettel szinte bombakΘnt csap≤dott be a szßmφt≤gΘp el⌡tti szΘkbe, Θs ⌡rⁿlten verni kezdte a billenty√ket.
- ╔s ha mindenki egyformßn utßl egy k÷z÷s tßrgyat, ez megjelenik a tudatalattijukban, Θs ha minden tudatalattiban ugyanaz a dolog jelenik meg, akkor m√k÷dnie kell egyfajta t÷megpszich≤zisnak.
A sebtΘben betßplßlt parancson a gΘp egy fΘl≤rßt kotlott, mik÷zben zⁿmm÷gve, kattogva csoportosφtotta ide-oda a milli≤nyi informßci≤ rΘszecskΘt. A vΘgeredmΘny ·jb≤l hßromdimenzi≤s lΘzerkΘpkΘnt jelent meg, amibe egy hiΘna vΘrszomjas dⁿhΘvel vetette bele magßt Peech. Addig vizslatta maga k÷rⁿl a fΘnyhßl≤val besz⌡tt teret, mφg csak fel nem kißltott.
- Hßt itt vagy! - Θs kezΘvel gyengΘden megsimogatta a leveg⌡t ott, ahol vill≤dz≤ pontok jeleztΘk a keresett √rszektort.
Peech azt a kΘrdΘst tette fel a szßmφt≤gΘpnek, hogy melyik a tΘrnek az a rΘsze, amelyik az ÷sszes √rhaj≤ mozgßsßt figyelembe vΘve vektorißlis ered⌡nek tekinthet⌡, vagyis magyarul, amelyik ponthoz kΘpest minden √rhaj≤ tßvolodik.
Peech abb≤l az idΘtlen gondolatb≤l indult ki, hogy ha a fenti megßllapφtßsok igazak, akkor a vilßg minden lΘnyΘnek a kollektφv tudatalattija ÷szt÷n÷sen tßvolodni igyekszik a k÷zutßlatnak ÷rvend⌡ feltΘtelezett helyt⌡l. Ezt a soha be nem bizonyφtott pszichΘs funkci≤t mΘrte most be Peech a maga m≤djßn.
(Folytatßs a k÷vetkez⌡ szßmban)
Cherubion irodalmi mellΘklet
JOHN CALDWELL
Pont egy ponty
kisregΘny
A druida a falnak d⌡lt, Θs behunyta a szemΘt. T·l sok volt neki ez a megterhelΘs: kapcsolatban maradni a madßrral, ugyanakkor kisugßrozni az agyßba ßraml≤ kΘpeket a kristßlyg÷mb felΘ.
Tasha azonban nem vett tudomßst szolgßja er⌡tlensΘgΘr⌡l. Buzg≤n bßmulta a g÷mb÷t, Θs szinte sⁿrgette a madarat, hogy mΘg gyorsabban repⁿlj÷n. Alatta elsuhant a kett⌡s vßrßrok, a tⁿskebokrok sz÷vevΘnye, a fut≤homok sßvok, a mocsßr, s mßris a vΘgeΘrhetetlen lombtakar≤ terⁿlt el alant.
A druida most szilßrdφtotta meg annyira a kapcsolatot, hogy nem kellett minden erejΘvel arra koncentrßlnia. S ·gy t√nt, csak most jutott el a tudatßba igazßn Tasha korßbbi szavainak jelentΘse.
- Ha Kachorin kimozdult az otthonßb≤l, talßn ßt tudnßnk t÷rni a Mennyd÷rg⌡ Fellegvßr mßgikus vΘdelmΘt! Tasha tⁿrelmetlenⁿl leintette.
- Te csak foglalkozz az ßllataiddal!
- De mester! - tiltakozott a druida. - A hatalmadba kerφthetnΘd a Fellegvßrat! El√zhetnΘd Kachorint! Ki tudja, mikor lesz mΘg egy ilyen alkalom?
- Ha elfoglalom a vßrßt, mik÷zben ⌡ hadakozik, s az Θn vßramat id⌡k÷zben er⌡s vΘdelmi mßgia ≤vja, Kachorin minden vΘdelmen kφvⁿl reked, kiszolgßltatott lesz, nem marad hovß visszavonulnia. Legfeljebb Kopasz Thorin vßrßba... ha esetleg sikerⁿl gy⌡zedelmeskednie. Viszont nem hinnΘm, hogy kΘpes lenne ·gy legy⌡zni Thorint, hogy k÷zben a vßrßt meghagyja ΘpsΘgben! Tehßt: nem lesz hovß mennie!
- ╔ppen ez az, mester!
- ╔ppen ez az, te balga! Mit Θrek Kachorin Fellegvßrßval, ha az az ßtkozott, Θrezve az esΘlyegyenl⌡tlensΘget, elmenekⁿl. Elteleportßl valahovß a vilßg vΘgΘre, s ki tudja, bossz·Θrt lihegve mily er⌡kkel, mily sz÷vetsΘgesekkel, mily hatalommal tΘr vissza ellenem! Nem, Θn nem el√zni akarom Kachorint, hanem leszßmolni vele egyszer s mindenkorra!
A druida csak tßtogni tudott.
- De... de... de... hßt Kachorin hatalmas varßzsl≤!
- MiΘrt, Θn mi vagyok? - morogta Tasha.
- De... de... az ⌡ kezΘben ott a vilßg egyik leghatalmasabb varßzsszere... a Mennyd÷rg⌡ bot!
Tasha elmosolyodott.
- ╔pp ezΘrt kell meg÷ln÷m. Hogy megszerezzem t⌡le a Botot.
- De mikΘppen?
Tasha id⌡k÷zben a kristßlyg÷mb÷t nΘzte, s ·gy szßmolta, a s≤lyom pßr percen belⁿl odaΘr Kopasz Thorin vßrßhoz.
- Vßrok - motyogta mintegy magßnak. - Hadd csΘpeljΘk csak egymßst. Bßrmi legyen is a kⁿzdelmⁿk vΘgeredmΘnye, Kachorin alaposan meggyengⁿl. S amikor mßr kell⌡en meggyengⁿlt, lßtvßnyosan megindulok a Fellegvßr felΘ, mintha el akarnßm foglalni. Lßtvßnyosan... de csak lassan. Hogy Kachorinnak legyen ideje a vΘdelembe menekⁿlni, s ne is gondoljon arra, hogy elteleportßljon a vilßg egy rejtett zugßba. Aztßn amikor Kachorin bejut a Fellegvßrßba, s biztonsßgban hiszi magßt, rajtaⁿt÷k... fortΘllyal Θs minden er⌡mmel. ╒ azt hiszi, vΘdve van, ßm Θpp ellenkez⌡leg: halßlos csapdßba esik. Csak j≤l kell id⌡zφteni! ╔s akkor...
D÷bbenten hallgatott el, mert egy szemvillanßsnyi ideig olyan lßtvßny tßrult a szeme elΘ a kristßlyg÷mb÷n keresztⁿl, amire legmerΘszebb ßlmaiban sem gondolt volna.
Thorin Vßra nem lΘtezett t÷bbΘ. Minden mßgikus vΘdelme ellenΘre f÷ldig romboltßk, porrß ΘgettΘk, s mΘg a salakot is a f÷ldbe d÷ng÷ltΘk. Maga Kopasz Thorin Θpp ekkor bukkant el⌡ a f÷ld al≤l megΘgett kΘppel, fⁿst÷lg⌡ varßzspßlcßval, vΘgs⌡ kΘtsΘgbeesΘsΘben, s kissΘ kßbultan. S a leveg⌡b⌡l egy olyan helyr⌡l, mely nem esett a s≤lyom lßt≤k÷rΘn belⁿl, villßmcsapßs Θrkezett a bizonytalan mßgus felΘ, s a sz÷rny√ villanßsban h·scafatok zßporoztak mindenfelΘ.
Csak ennyit lßtott, mert a k÷vetkez⌡ pillanatban a kristßlyg÷mb÷t is bet÷lt÷tte egy hasonl≤ fehΘr villanßs, aztßn minden vΘrszφn√vΘ vßlt.
A sßpadtan ßll≤ druida felordφtott, a fejΘhez kapott, s iszonyatos ßtvßltozßson ment ßt, mik÷zben vonaglott Θs sikoltozott. Fokozatosan zsugorodott, s sima b⌡re pelyhes lett Θs fekete. Pillanatokon belⁿl azon a helyen, ahol korßbban a szikßr fΘrfi ßllt, most egy halßlosan sΘrⁿlt madßr verg⌡d÷tt, megtΘpßzott, megp÷rk÷lt szßrnyaival csapkodott, s vΘres torkßn ßt hßtborzongat≤, bugyborΘkol≤ rikoltßsokat hallatott. Pßr mßsodperc alatt kim·lt, porrß omlott, s a por elszivßrgott a padl≤ rΘseiben.
Tasha komor kΘppel bßmulta az elt√n⌡ porszemeket, Θs a keze ÷k÷lbe szorult.
Sietve visszaⁿlt az φr≤asztala m÷gΘ, Θs komor kΘppel memorizßlta utols≤ varßzslatßt, a Pontos szßmφtßst segφt⌡ varßzst.
(Folytatßs a k÷vetkez⌡ szßmban)
A J╓V╒ TUDOM┴NYA: A GRAFOL╙GIA
Autogram Pusztay Sßndort≤l, az Uf≤magazin f⌡szerkeszt⌡jΘt⌡l - rΘszlet
(A Grafodidakt Magazin 2001. 6. szßmßb≤l)
-
Befolyßsolja az Θletfiloz≤fißdat, hogy egy ezoterikus lapot szerkesztesz?
- LΘnyegesen nyitottabb lettem. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindent azonnal elhiszek, de bßrmelyik gondolatnak adok egy bizonyφtßsi esΘlyt, nΘha t÷bbet is... A t÷rtΘnelem mßr szßmtalanszor igazolta, hogy az eleinte hihetetlennek tartott elmΘletek helyesnek Θs a vilßg kΘs⌡bbi sorsßt meghatßroz≤nak bizonyultak.
- BeszΘlhetnΘnk kicsit a legfrissebb terveidr⌡l?
- Egy a J÷v⌡ Hßza elnevezΘs√ alapφtvßny lΘtrehozßsßn fßradozunk, amely a kult·ra, a gazdasßg Θs a j÷v⌡kutatßs terⁿletein mozog. Ebben olyan futurisztikus elkΘpzelΘsek gyakorlati megval≤sulßsßnak menedzselΘsΘt vßllalnßnk, amelyek az emberisΘg j÷v⌡je szempontjßb≤l Θrdekes lehetnek, de alap÷tletⁿkben a tudomßny hatßrait s·roljßk. Ez magßban foglalnß K÷zΘp-Eur≤pa legnagyobb ezoterikus, sci-fi k÷nyv- Θs dokumentumtßrßt Θs m·zeumßt is.
- Van-e olyan szemΘlyes cΘlod, melyet mindenkΘppen szeretnΘl megval≤sφtani?
- A munkßm mellett egyetlen komoly szenvedΘly Θl bennem, mΘgpedig a cΘltudatos utazßs: sorban felkeresem a F÷ldnek az emberisΘg m·ltja szempontjßb≤l fontos informßci≤kat hordoz≤, Θs eredetⁿk vagy funkci≤juk miatt vitatott ΘpφtΘszeti emlΘkeit. Van egy sajßt elmΘletem ezekkel kapcsolatban, melyet szeretnΘk k÷nyv alakban megjelentetni. Jßrtam mßr Mexik≤ban, Egyiptomban, a Stonehenge-nΘl, Θs a k÷zelj÷v⌡ben kΘszⁿl÷k a kφnai piramisokhoz Θs Peruba. Mindenⁿtt igyekszem sajßt felvΘteleket kΘsziteni, mΘrΘseket vΘgezni. Gy√lik az anyag, de mΘg hßtra van nΘhßny izgalmas utazßs.
KOZMIKUS FILOZ╙FIAT╓RT╔NET
(RΘszlet a Harmadik tφpus· igazsßgok cφm√ k÷nyvb⌡l)
2/b A Tapasztalßs vagy a tudomßnyos m≤dszer korlßtai - 3. rΘsz
A paratudomßnyos dimenzi≤s spekulßci≤k - hogy lΘtezik egy ÷t÷dik, hatodik stb dimenzi≤ -, amikr⌡l olyan gyakran hallunk, de se megmagyarßzni, se bizonyφtani mΘg nem sikerⁿlt, vΘlemΘnyem szerint ennek a jelensΘgnek a lenyomatai.
Tehßt feltΘtelezhet⌡en hßromszor nΘgy dimenzi≤ lΘtezik: a mikrokozmosz (atomi Θs szubatomi szint), a makrokozmosz (emberi szint) Θs a megakozmosz (univerzum szint) tΘrid⌡ konstrukci≤ja. Ezek tartalmazzßk egymßst, hatnak egymßsra, vannak ßtfedΘsi pontjaik, Θs egyesφtett val≤jukat az el⌡bbi logika szerint Unikozmosznak nevezhetnΘnk.
SzⁿksΘgesnek lßtszik egy "Dimenzi≤-geometrißnak" nevezhet⌡ tudomßnyos szemlΘlet megalapozßsa abb≤l a cΘlb≤l, hogy egy f÷ldi pontb≤l, egy emberlΘptΘk√ tßjΘkoz≤dßsi lehet⌡sΘget teremtsⁿnk az egyesφtett AnyagtΘrid⌡ben.
b., Az id⌡ problematikßja. A megismerni kφvßnt esemΘny - jelen esetben a sajßt ill a Kozmosz keletkezΘse - id⌡ben egyre tßvolabb kerⁿl t⌡lⁿnk, tehßt lßtsz≤lag minΘl inkßbb haladunk el⌡re az id⌡ben, annßl jobban cs÷kken az esΘlyⁿnk ennek az id⌡nek a kezdetΘr⌡l val≤ pontos informßci≤k beszerzΘsΘre.
Ennek a megßllapφtßsnak az ΘrvΘnye egyetlen esetben fordulhat meg, ha a megismerΘsi folyamat intenzitßsa jobban n÷vekszik, mint a megismerΘs tßrgyßnak vßltozßsa ill el⌡rehaladßsa az id⌡ben. Ebb⌡l a szempontb≤l a vilßg esemΘnyeit hßrom kateg≤rißba sorolhatjuk:
1. Folyamatkateg≤ria - Azoknak a kozmikus esemΘnyeknek az ÷sszessΘge, melyek fejl⌡dΘse gyorsabban halad az id⌡ben mint az azokat megismerni szßndΘkoz≤ tudatΘ. Ez egy alapvet⌡ problΘma, amit sajnßlatos m≤don az uf≤-kutatßsoknßl Θs az FKI megismerΘsi kφsΘrleteinΘl sem vettek eddig figyelembe (a dinamikus szemlΘlet helyett konstans, stagnßl≤ ßllapotot tΘteleznek fel!). Vagyis: ha feltΘtelezzⁿk, hogy lΘteznek a Vilßgegyetemben nßlunk fejlettebb lΘnyek, Θs elfogadjuk, hogy a szellemi fejl⌡dΘs is hatvßnyozott ⁿtemben halad, akkor a kΘt csoport k÷z÷tt a tudati tßvolsßg az id⌡ m·lßsßval egyre inkßbb n÷vekedni fog - k÷vetkezΘskΘppen a talßlkozßs Θs az informßci≤csere lehet⌡sΘge nemhogy n⌡ne, inkßbb cs÷kken! Ez az egyik legfontosabb tΘnyez⌡, amit haladßsi-ellentmondßsnak nevezhetⁿnk. (Ugyanez a hibßja a vallßsos szemlΘletnek is, hogy
egy r÷gzⁿlt, vßltozatlan Θs vßltozni nem is kΘpes istenkΘpet feltΘtelez, ami pedig pszichol≤giai, kozmofizikai, biofizikai Θs logikai ellentmondßs is egyben - nincs rß pΘlda az ismert Vilßgegyetemben!).
Akit rΘszletesebben is Θrdekelnek a fenti tΘmßk, tßjΘkoztatßs Θs kedvezmΘnyes el⌡fizetΘs a Quark-szerkeszt⌡sΘgben is kΘrhet⌡. LevΘlben: Zero-Zero Kiad≤. 1056 Bp., Vßci utca 55., telefonon: 06-28/481-068 vagy 06-209-437-207
SZERKESZT╒I ▄ZENET
A tovßbbiakban is nagy izgalommal vßrjuk Θrdekl⌡dΘsⁿk materißlis Θs virtußlis megnyilvßnulßsait. Hozzßsz≤lßs, cikk, vΘlemΘny, kritika, novella, grafika vagy akßr tΘmßinkat Θrint⌡ esemΘnyekr⌡l, rendezvΘnyekr⌡l sz≤l≤ tud≤sφtßs egyarßnt helyet kaphat rovatunkban. ElΘrhet⌡sΘgⁿnk ÷t sorral feljebb megtalßlhat≤.
K÷sz÷nettel: /m.g./
Az itt k÷z÷lt φrßsok bßrmilyen formßban t÷rtΘn⌡ felhasznßlßsa csak a kiad≤ vagy a szerkeszt⌡ φrßsbeli engedΘlyΘvel lehetsΘges.
