S I M P A T I C O

( S i m p a t i c o )
amerikai játékfilm

Szereplõk:
Vincent T. Webbà.ààà NICK NOLTE
Lyle Carter...àà.ààà JEFF BRIDGES
Rosie...àààà.à.... SHARON STONE
Simms/Ames...àà...à ALBERT FINNEY
Ceciliaààààà. CATHERINE KEENER
A fiatal Vinnieààà.. SHAWN HATOSY
A fiatal Carterààà..àà. LIAM WAITE
A fiatal Rosieàà. KIMBERLEY WILLIAMS
Rendezte: MATTHEW WARCHUS
Producerek: JEAN-FRANCOIS FONLUPT, DAN LUPOVITZ,
TIMM OBERWELLAND
Forgatókönyvírók: MATTHEW WARCHUS ÉS DAVID NICHOLLS 
Gyártási év: 1999 
Játékidõ: 106 perc
 
 

TARTALOM

Vincent T. Webb (Nick Nolte) és Lyle Carter (Jeff Bridges) egykor a legjobb barátok voltak. A hetvenes években együtt trenírozták a telivéreket Kaliforniában, száguldottak az országúton egy '58-as Buickkal, esténként tábortuznél üldögéltek a hegyoldalban. Húsz évvel késobb Carter milliomos, gyönyöru felesége és terjedelmes birtoka van a Kentucky állambeli Lexingtonban. Telivér lovakat tenyészt, a történet kezdetén éppen a háromszoros gyoztes Simpaticót akarja eladni. Aztán kap egy telefonhívást Vinnie-tol és egy múltbeli sötét dolog azzal fenyegeti, hogy lerombolja mindazt, amit az évek során felépített. 
Vincent, azaz Vinnie lecsúszott magándetektív, aki Los Angeles peremén éldegél, ám most úgy dönt, ideje benyújtani a számlát a másiknak. Emlékezteti Cartert, hogy egykor mindketten részt vettek egy lóverseny-csalásban, melynek következtében tönkretettek egy ártatlan embert û s most mindez napvilágra kerülhet. Vinnie éveken át buntudattal küszködött, s most tisztázni akarja az ügyet. Úgy véli, rábukkant Simmsre (Albert Finney), arra a férfira, aki kénytelen volt elvinni a balhét, s most hamis személyazonossággal Kentuckyban él. Vinnie kárpótlást javasol számára, de Carter attól tart, hogy ha a titok kiderül, odavész a renoméja. Vinnie mindenesetre elköti Carter autóját, benne a pénzét és a repülojegyét. Kentuckyba utazik, hogy megtalálja egykori áldozatukat és Rosie-t (Sharon Stone), akit valaha szeretett. Amikor Carter rájön, hogy Vinnie lelépett, egy halom pénzzel utána küldi barátnojét, a naiv Ceciliát, úgy véli, ezzel be tudja fogni Simms száját. Amíg Vinnie megkísérli megváltoztatni a múltat, Carter az o lakásában rejtozik el. Közös múltjuk relikviái felébresztik benne régi barátságuk és meg nem valósult álmaik emlékét. Az események felgyorsulnak, kiderül az igazság, ami tragikus következményekkel jár...

A PRODUKCIÓRÓL

Alber Finney véleménye szerint a Simpatico forgatókönyvírói, Matthew Warchus és David Nicholls sikeresen megorizték Sam Shepard színdarabjának poétikáját, nemcsak a dialógusok szépségét, hanem a történet jól körvonalazott filozófiáját is, amellyel a múltban történt eseményekhez közelít. 

Matthew Warchus így vélekedik errol: äA Simpatico központi témája az, hogy az élet lényege nem a gyoztesek és vesztesek közötti verseny, hanem az, hogy az ember megtalálja önmagát. A történet szereploi két csoportra oszthatók: az egyikbe azok tartoznak, akiknek napjait megmételyezi a versenyzés, a nyerés öröme és a vesztés bánata, míg a másik társaság rájön arra, ki lehet kapcsolódni a mindenapi hajszából, hogy az ember û ha akarja û megújítsa önmagát."

A forgatókönyv jól ábrázolja a két csoport közötti feszültséget, ügyesen szembesíti a szereplok mostani kiábrándultságát fiatalkori reményeikkel, visszapillant a hetvenes évek Kaliforniájába. A filmadaptációba Warchus és Nicholls beépítették a foszereplok fiatalkori énjét is, az ifjú Carter, Vinnie és Rosie barátsága drámaian ellensúlyozza felnottkori elidegenedésüket. A történet elorehaladtával a visszapillantások újabb és újabb adalékot szolgáltatnak a szereplok esendoségéhez és a barátság elkerülhetetlen felbomlásához. 

äMatthew szenvedélyes történetmesélo, míg rendezoként kitér a részletekre, melyek  gazdagítják a színészi alakításokat" û állapította meg Nick Nolte.

Fiatalon Vinnie, Carter és Rosie sóvárogtak a sikerre, ami megszabadítja oket a hétköznapok gondjaitól. Bár ezt nagyjából elérték, de felnottként kísérti oket a múlt. Simms/Ames karakterében a film felfedi a sors perverz logikáját. Simms versenyzoi karrierjének lerombolásával a fiatalok megfosztják ot attól a boldogságtól, amit nekik sem sikerült megtalálni a saját életükben. Simms túlteszi magát a múlton és a lovak vérvonalának kutatásában megtalálja igazi szenvedélyét.
A forgatókönyv írása során Warchus megemlítette a producereknek, hogy szerinte Simms szerepében Albert Finney lenne az igazi, akit színpadon már rendezett. A szüzsét elküldték a színésznek, s Finney, aki éveken át hobbiként lótenyésztéssel foglalkozott, lelkesen elfogadta a felkérést, Nick Nolte, Jeff Bridges és Sharon Stone is elso szóra vállalták a feladatot.
A következo feladat Cecília alakítójának megtalálása volt. Az alkotók egy kevésbé ismert színésznot kerestek az ismert sztárok mellé. Catherine Keenert választották, aki már több független filmben játszott. Vinnie, Carter és Rosie fiatalkori megformálóit a Los Angeles-i Karen Meisels segítségével találták meg. Meisels majdnem minden színészt ismer, így rögtön rá is bökött Shawn Hatosy, Liam Waite és Kimberly Williams fotójára, akik tényleg alkalmasnak bizonyultak a szerepre.
A színészek kiválasztása után elkezdodött a hét hétig tartó forgatás. Kentuckyban a Louisvile-i Churchill Downsban dolgoztak, majd Lexingtonban egy magánkézben lévo méntelepen és egy Midway nevu kisvárosban. A Vinnie házában játszódó, illetve a múltbeli jeleneteket Los Angeles külvárosában vették fel.
 

A SZEREPLÕK

Nick Nolte 
Az 1940-ben, Omahában született Nick Nolte-nak másfél évtizedig tartott, amíg a reflektorfénybe került. A jókötésu fiatalembert különbözo foiskolák û Arizona State College, Eastern Arizona Junior College; Pasadena City College; Phoenix City College û futballcsapatából rúgták ki, mert túl eroszakosan játszott, a tanulással is problémái voltak, mert dislexiás lévén, csak felnott korában tanult meg tisztességesen olvasni. 1961-ben hamisított katonai behívókat árult, lebukott és negyvenöt év börtönre ítélték, amit azonban felfüggesztettek. Több különféle állás után megpróbálkozott a színészettel: vidéki színházakban játszott, s kis szerepeket alakított tévésorozatokban. A nagy áttörés akkor következett be, amikor harmincöt esztendôsen megkapta a Gazdag ember, szegény ember címu minisorozat foszerepét. Ezért Emmy-díjra nevezték, majd ezután számos szerepet kapott. Sikereit azonban beárnyékolta az alkohol és a noi nem. Három házasság û a harmadikból született fia, Brawley King û és számtalan kapcsolat után magánélete romokban hevert. A nyolcvanas években a 48 óra és a Koldusbottal Beverly Hillsben legalább szakmailag kárpótolta.  A kilencvenes évek már vérbeli sikereket hoztak számára. Oscar-díjra jelölték a Hullámok hercege Tom Wingójának, az érzékeny, sebzett hos megformálásáért, s emlékezetes volt a Lorenzo olaja és a Rettegés foka címu filmekben nyújtott játéka is. Az elkövetkezo években ügynöke nem állt hivatása magaslatán û a Bármit megteszek, a Csont nélkül, A zur bajjal jár és a Jefferson Párizsban csupán Nolte vagyonát gyarapították, színészi renoméját viszont nem növelték. A fordulat 1997-ben következett be, amikor megkapta a Kurt Vonnegut regényébol készült Éj anyánkban Howard W. Cambell szerepét, majd Paul Schrader Kisvárosi gyilkosság címu filmjében nyújtott alakításáért megint Oscarra jelölték. 1998-ban Nolte visszatért Vonnegut világába, a Breakfast of Champions (Bajnokok reggelije) címu moziban transzvesztita autóügynököt játszott. 
 

Jeff Bridges
1949-ben született Los Angelesben. Apja, Lloyd szintén híres filmszínész volt, bátyja Beau, ugyancsak ezt a mesterséget választotta. Jeff már négy hónapos korában feltunt egy filmben, majd nyolcévesen apja Sea Hunt sorozatában szerepelt, a hatvanas években fivérével lépett fel a papa show-jában. Jeff katonai akadémiát végzett, a parti orségnél szolgált, majd mégis a színészet mellett döntött. 22 évesen a Peter Bogdanovich rendezte Az utolsó mozieloadásban nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölték, majd három évvel késobb megint nevezték Michael Cimino Villám és Fürgeláb címu filmjében megformált Fürgelábért. 
A siker után persze jöttek kudarcok is, az 1976-os King Kong remake és Cimino hírhedt mozija, A mennyország kapuja ballépésnek bizonyultak Bridges számára. Belekóstolt az LSD-be, a transzcendentális meditációba, színésznokkel hetyegett û Valerie Perrine, Cybil Shepherd û majd a Rancho de luxe forgatásán megismerkedett Susan Geston fényképésszel, feleségül vette és három lányuk született: Isabelle, Jessica és Hayley. 
A nyolcvanas években John Carpenter Csillagember û ezért Oscarra is jelölték û és Francis Ford Coppola Tucker címu filmjében aratott sikert, a Kicsorbult tor címu dráma pedig ráadásul nagy bevételt is hozott neki. Bridges az egyik legtehetségesebb, de legkevésbé díjazott férfisztárok egyike. A kritikusok kedvelték A Halászkirály legendájában, az Amerikai szívben û ez utóbbiban debütált producerként û de az Oscar-jelölések elkerülték. Talán kicsit morgolódott emiatt, de az Azok a csodálatos Baker-fiúkban fivérével û és Michelle Pfeifferrel û együtt nagyszeru alakítást nyújtott, majd jött A nagy Lebowski, és az 1999-es Arlington Road, amelyben egyetemi professzort alakít, aki gyanítja, hogy szomszédja kémkedéssel foglalkozik.
 

Sharon Stone
Az 1958-ban született színészno intelligenciahányadosa 154. Az edinborough-i egyetemen végzett, majd modell lett, végül kikötött a filmnél. Elso szerepét Woody Allen Csillagporos emlékek címu mozijában játszotta, pontosabban csak feltunt benne, mint az elsuhanó vonat ablakából kipillantó szokeség. A nyolcvanas években többnyire felejtheto szerepeket játszott: o volt az ügyeletes szokeség, például a Salamon király kincsében a régész lánya. Az elso áttörést Az emlékmás jelentette számára, amelyben Schwarzenegger oldalán mint hitves bukkant fel, de kiderül róla, hogy a kick-boxban is járatos titkosügynök. Aztán néhány felejtheto film következett, majd Paul Verhoeven szerepet ajánlott neki û bár elobb Michelle Pfeiffer, illetve Julia Roberts volt a kiszemelt. Az Elemi ösztön biszexuális krimiírónojeként egy csapásra befutott, igaz e szerep  megformálásakor legemlékezetesebb jelenete mégis csak az volt, amikor keresztbe tette a lábát és nyilvánvalóvá vált, hogy nem visel alsónemûtà 
A Sliver címu szex-melodrámában szintén sikere volt, majd Stone megpróbált kiszabadulni a szoke bombázó szerepkörébol és az Intersection û Vágyak vonzásában  címû filmben Richard Gere frigid feleségét alakította; ez azonban mérsékelt sikert aratott. Majd Sylvester Stallone oldalán tunt fel A specialistában, mely jó sok pénzt hozott neki. A Casinóban Rober De Niro volt a partnere, a megalkuvó Ginger megformálása Oscar-jelölést eredményezett. A Gyorsabb a halálnál címu filmmel debütált producerként, ám az általa kiszemelt rendezo, Sam Raimi nem állt hivatása magaslatán, és Stone sem vált be vadnyugati mesterlövésznek. 
Sharon Stone saját produkciós céggel rendelkezik, neve: Chaos. De nem csak az üzlettel foglalkozik, hanem tovább keresi a megfelelo szerepeket: Az ördög háromszögében Isabelle Adjani és Chazz Palminteri társaságában kiváló alakítást nyújtott. Magánélete is rendezodött: egy rossz házasság és néhány, hozzá nem illo barát után 1998-ban, Valentin-napon feleségül ment Phil Bronstein szerkesztõhöz. 
 

Jeff Bridges filmjei:
Yin and Yang of Mr. Go, The (1970) 
Halls of Anger (1970)
In Search of America (1970)
Az utolsó mozieloadás (The Last Picture Show, 1971)
Bokszolók (Fat City, 1972)
Bad Company (1972)
The Iceman Cometh (1973)
The Last American Hero (1973)
Lolly-Madonna XXX (1973)
Villám és Fürgeláb (Thunderbolt and Lightfoot, 1974)
Hearts of the West (1975)
Rancho De luxe (Rancho De Luxe,1975)
King Kong (King Kong,1976)
Maradj éhen! (Stay Hungry, 1976)
Somebody Killed Her Husband (1978)
The American Success Company (1979)
Téli gyilkosságok (Winter Kills, 1979)
A mennyország kapuja (Heaven's Gate, 1980) 
The Girls In Their Summer Dresses (1981)
Cutter útja (Cutter's Way, 1981)
The Last Unicorn (1982, rajzfilm, Lir herceg hangja)
Tron, avagy a számítógép lázadása (Tron, 1982)
Kiss Me Goodbye (1982) 
Csillagember (Starman, 1984)
Esélylesok (Against All Odds, 1984)
Kicsorbult tor (Jagged Edge, 1985)
8 Million Ways to Die (1986)
Másnap reggel (The Morning After, 1986)
Bízzál bennem (Nadine, 1987)
Tucker: The Man and His Dream (1988)
Reggel találkozunk (See You in the Morning, 1989)
Cold Feet (1989) (uncredited) 
Azok a csodálatos Baker-fiúk (The Fabulous Baker Boys, 1989)
Texasville (1990)
A Halászkirály legendája (The Fisher King 1991)
Picture This û The Times of Peter Bogdanovich in Archer City, Texas (1991) 
Amerikai szív (American Heart, 1992)
Nyom nélkül (The Vanishing, 1993)
Félelem nélkül (Fearless, 1993)
Idozített bomba (Blown Away, 1994)
Vad Bill (Wild Bill, 1995)
Hidden in America (1996)
White Squall (1996)
Tükröm, tükröm (The Mirror Has Two Faces, 1996)
Tomboló szél (1998)
A nagy Lebowski (The Big Lebowski, 1998)
The Muse (1999) 
Arlington Road (1999) 
Simpatico (1999) 

Nick Nolte filmjei:
Dirty Little Billy (1972)
Winter Kill (1974)
The California Kid (1974)
A vád: emberölés (Death Sentence, 1974)
Return to Macon County (1975)
The Runaway Barge (1975)
Adams of Eagle Lake (1975, tévésorozat)
Gazdag ember, szegény ember (Rich Man, Poor Man, 1976, mini-tévésorozat)
A mélység (The Deep, 1977)
Pokolról pokolra (Who'll Stop the Rain, 1978)
North Dallas Forty (1979)
A beat nemzedék (Heart Beat, 1980)
48 óra (48 Hrs., 1982)
Cannery Row (1982) 
Tuzvonalban (Under Fire, 1983)
Tanárok (Teachers, 1984) 
A végso megoldás (The Ultimate Solution of Grace Quigley, 1984)
Koldusbottal Beverly Hillsben (Down and Out in Beverly Hills, 1986)
Életfogytiglan (Weeds, 1987)
Különös kegyetlenséggel (Extreme Prejudice, 1987)
New York-i történetek (New York Stories, 1989)
Isten veled, király (Farewell to the King, 1989)
Három szökevény (Three Fugitives, 1989)
Megint 48 óra (Another 48 Hrs., 1990)
Everybody Wins (1990)
Hol az igazság? (Q & A, 1990) 
Hullámok hercege (The Prince of Tides, 1991)
A rettegés foka (Cape Fear, 1991)
A játékos (The Player, 1992)
Lorenzo olaja (Lorenzo's Oil, 1992)
Bármit megteszek (I'll Do Anything, 1994)
Csont nélkül (Blue Chips, 1994)
A zur bajjal jár (I Love Trouble, 1994)
Jefferson Párizsban (Jefferson in Paris, 1995)
Mulholland: Gyilkos negyed (Mulholland Falls, 1996)
Éj anyánk (Mother Night, 1996)
Afterglow (1997)
Halálkanyar (U Turn, 1997)
Kisvárosi gyilkosság (Affliction, 1997)
Éjjelior a hullaházban (Nightwatch, 1998)
Az orület határán (The Thin Red Line, 1998)
Trixie (1999)
The Best of Enemies (1999) 
Breakfast of Champions (1999)
Simpatico (1999)
The Golden Bowl (2000)
 

Sharon Stone filmjei:
Csillagporos emlékek (Stardust Memories, (1980) 
Deadly Blessing (1981)
Irreconcilable Differences (1984)
Két legyet egy csapásra (The Vegas Strip War, 1984
Salamon király kincse (King Solomon's Mines, 1985)
Rendorakadémia 4. û Civil osztag (Police Academy 4: Citizens on Patrol, 1987)
Allan Quatermain és az elveszett aranyváros (Allan Quatermain and the Lost City of Gold, 1987)
Hideg acél (Cold Steel,1987)
Nico (Above the Law, 1988)
Akció Jackson (Action Jackson, 1988)
Könnyek az esoben (Tears in the Rain, 1988)
Véres aréna (Blood and Sand, 1989)
Túl a csillagokon (Beyond the Stars, 1989)
Az emlékmás (Total Recall, 1990)
Ollók (Scissors, 1991)
Egy bérgyilkos naplója (Diary of a Hit Man, 1991)
Az eroszak éve (Year of the Gun, 1991)
Mondom vagy mondod (He Said, She Said, 1991)
Elemi ösztön (Basic Instinct, 1992)
Ahol alvó kutyák hevernek (Where Sleeping Dogs Lie, 1992)
A specialista (The Specialist, 1994) .... May Munro 
Intersection û Vágyak vonzásában (Intersection, 1994)
Casino (Casino, 1995)
Gyorsabb a halálnál (The Quick and the Dead, 1995)
Catwalk (1995) 
Az utolsó tánc (Last Dance, 1996)
Az ördög háromszöge (Diabolique, 1996)
Az óriás (The Mighty, 1998)
A gömb (Sphere, 1998)
The Muse (1999)
Gloria (1999)
Simpatico (1999)
Ha a falak beszélni tudnának 2. (If These Walls Could Talk 2., 2000)
Beautiful Joe (2000)
Picking Up the Pieces (2000)