SZERELEM A VÉGZETEN
- SERENDIPITY -

írta MARC KLEIN 
fényképezte JOHN DE BORMAN 
zene ALAN SILVESTRI
vágó CHRISTOPHER GREENBURY
látványtervezõ CAROLINE HANANIA
jelmeztervezõ MARIE-SYLVIE DEVEAU és MARY CLAIRE HANNAON
executive társproducer ROBBIE BRENNER
társproducer AMY KAUFMAN és ANDREW PANAY
executive producer BOB OSHER, JULIE GOLDSTEIN és AMY SLOTNICK
producer PETER ABRAMS, ROBERT L. LEVY és SIMON FIELDS
rendezte PETER CHELSOM
 

szereplõk:
Jonathan Trager                                     JOHN CUSACK
Sara Thomas                                 KATE BECKINSALE
Dean Kansky                                            JEREMY PIVEN
Eve                                            MOLLY SHANNON
Halley Buchanan                  BRIDGET MOYNAHAN
Lars Hammond                                      JOHN CORBETT
bloomingsdale-i eladó                             EUGENE LEVY

 
Serendipity fn: véletlen, szerencsés felfedezések tételére való fogékonyság/adottság
- WebsterÆs Dictionary

1990 telének egy az ünnepi vásárlóktól nyüzsgõ napján Jonathant és Sarát összehozza a véletlen, no meg egy pár kötött kesztyû. Két idegen New York forgatagában, akik azonnal a kölcsönös vonzalom áldozatául esnek. Annak ellenére, hogy mindketten járnak valakivel, együtt töltik az estét Manhattanben kószálva úgy, hogy egymás nevét sem tudják. Ám mikor az éj elkerülhetetlenül véget ér, kénytelenek megtenni a következõ lépést. A megbabonázott Jonathan azt javasolja, cseréljenek telefonszámot, ám Sara húzódozik, és azzal áll elõ, hogy bízzák közös jövõjüket a sorsra. Ha az ég egymásnak teremtette õket, mondja, akkor megtalálják útjukat egymás életébe. Ez lenne a terv. Ám a sors mást akar... 
Néhány évvel késõbb Jonathan és Sara élete gyökeresen megváltozott, mindketten arra készülnek, hogy összekössék életüket valaki mással. Nincs mese, eljött az idõ, engedniük kell kíváncsiságuknak, és fel kell kutatniuk egymást - kerül, amibe kerül. De vajon kicselezhetik-e a végzetet, és saját kezükbe vehetik-e a sorsot?

A fõhõsökön kívül a szereplõk között találjuk még Jeremy Pivent, Molly Shannont, Jon Corbettet (Sex And The City, Miért éppen Alaszka?) és az újonnan felfedezett Bridget Moynahant (Sex And The City, Sakáltanya).
 A Peter Chelsom rendezõbõl és Simon Fields producerbõl álló összeszokott csapat már olyan filmekkel bizonyított, mint Az óriás, Funny Bones vagy a Dalban mondom el. A további producerek, Peter Abrams és Robert L. Levy a Tapestry Filmstõl pedig olyan munkákat mondhatnak magukénak, mint A csaj nem jár egyedül, A jövõ kezdete és a Szeretném, ha szeretnél. Társproducerként Amy Kaufman és a szintén Tapesrty Filmses Andrew Panay mûködtek közre. A filmet Marc Klein írta. Magyarországon forgalmazza a UIP - Duna Film.

 "Úgy kezdõdik a történet," û meséli John Cusack û "hogy Jonathan megismerkedik egy lánnyal, akivel egy varázslatos nyolcórás estét töltenek együtt. Ám mikor az éjszaka véget ér, elvesztik egymást. Jó néhány évre szem elõl tévesztik egymást, egészen addig, míg Jonathanban motoszkálni kezd az érzés, hogy meg kéne õt találnia, mielõtt végleg megállapodik. Egyszerûen csak találkozni szeretne vele, hogy valahogy lezárják a dolgot." Ez azonban nem egyszerû feladat. "Kicsit flörtölgetnek, mikor összefutnak, és vonzónak találják egymást"  - teszi hozzá Kate Beckinsale. "Ám mindkettejüknek van valakije és Sarának ez éppen elég, hogy úgy lássa, igazából nem kéne együtt lenniük. Ebbõl születik az az ötlete, hogy mindketten írják fel a nevüket valamire, amit majd világgá eresztenek. És ha rátalálnak ezekre a nevüket viselõ tárgyakra, akkor tényleg egymásnak teremtették õket. Jonathan természetesen õrültnek tartja, de így kezdõdik az egész kaland."
 Így aztán mikor Jonathan és Sara évekkel késõbb úgy dönt, hogy legjobb barátaik segítségével (Jeremy Piven és Molly Shannon) egymás keresésére indulnak, vaktában kutatnak a világban jelek után, a végsõkig megpróbálnak a sors fölébe kerekedni.
 Cusackot lenyûgözte a történet felépítésének találékonysága. "Azért találtam igazán ravasznak, mert itt a végzet is egy szereplõ, a nézõ meg minduntalan azt látja, hogy a hõsök hajszál híján, de folyton elkerülik egymást. Úgyhogy azt mondtam, ha mûködésbe lép a rendszer, ha egyszer gurulni kezd a labda, megesnek ezek a mindig csak majdhogynem találkozások, akkor a a nézõt is magával sodorja a pattogó labda, ami pedig szórakoztatónak ígérkezik."
 "Jonathan amolyan átlagember" û jellemzi szerepét Cusack. "Egy sportmûsor producereként dolgozik, közben igazából dokumentumfilmes szeretne lenni. Küszöbön álló házassága dacára egyfolytában látni véli a jeleket, amelyek visszavezetik a Sarával eltöltött különös éjszakához. Ezért legjobb barátját azzal a lehetetlen feladattal bízza meg, hogy segítsen felkutatni egy lányt, akivel évekkel ezelõtt nyolc órát töltött együtt."
 "Tetszett, hogy olyasvalakit játszhattam, aki élete egy szakaszában ennyire nem tûr semmiféle ellentmondást azzal szemben, amiben hisz, ugyanakkor a sorssal kapcsolatban nagyon is tudománytalan és szenvedélyes" û meséli Saráról Beckinsale. "Aztán, mire legközelebb viszontlátjuk a vásznon, már teljesen megváltozott, és kénytelen rászánni magát, hogy megtalálja a helyes középutat. Kapóra jönnek Jonathannal való elsõ találkozásukból szerzett benyomásai, melyek késõbb kételyeket ébresztenek benne, hátha õ is hibázik néha. El kell gondolkodnia azon, mit is üzen számára a mindenség. Morfondírozni kezd azon, hogy talán az elmúlt évek során több erõfeszítést kellett volna tennie, hogy megtalálja Jonathant, és úgy dönt, még egyszer, utoljára megpróbálja felkutatni."
 "Nagyon jó volt Dean szerepét játszani," û nyilatkozik a Jonathan legjobb barátját és egyben tettestársát alakító Jeremy Piven. "Sokoldalú és érdekes szerep, nem olyan, mint amilyennek elsõ látásra tûnik. Jonathan ráveszi Deant erre az utazásra, hogy állítólagos lelki társát becserkéssze, amit Dean a történet elején abszurd képtelenségnek tart. Késõbb viszont megváltoznak a szereplõk nézetei, ami egy csodálatosan furcsa ívet ad a filmnek. Sõt, ez benne az egyik legfantasztikusabb dolog."
 Shannont rögtön felcsigázta Eve szerepe. "Mikor a történetbe kapcsolódunk," û mondja û "úgy tûnik, Eve éppen kissé kiégett æszerelemügybenÆ és meg van gyõzõdve róla, hogy minden jó okkal történik. Már egy ideje nem volt kapcsolata, és maró iróniával szemléli Sara végzetrõl vallott optimista nézetetit. Igazság szerint az a véleménye, hogy Sarának nagy levegõt kéne vennie és nem fecsérelni több idõt arra, hogy szétzilálja az életét, mert szerinte így jó dolgokat tehet tönkre."
 Peter Chelsom rendezõ is nagy lelkesedéssel vetette magát a forgatásba. "Úgy vélem," û mondja - "ha a nézõk ráéreznek a film alapötletére, nagyon lendületesnek fogják majd találni. Igen izgalmas dinamikája lett attól, ahogy a két ember üldözi a másikat és épphogy elkerülik egymást és megint épphogy elkerülik és megint, újra meg újra. Szerintem ha ketten összekerülnek, vagy ellenkezõleg: sosem találnak egymásra, mást se kell tennünk, csak egyenként végigmenni visszafelé történetük két szála mentén. Ha pedig így teszünk, akkor kiderül, hogy megismerkedésük mennyire véletlen, váratlanul megtörtént szerencsés találkozás volt. Mert hát mindenkinek vannak történetei, amelyek így kezdõdnek: ha nem szálltam volna be akkor abba a taxiba, vagy ha nem késtem volna le akkor azt a buszt, ha nem mentem volna vissza a tisztítóba, vagy bármi ilyesmià Ha pedig egy késõbb jelentõsnek bizonyult találkozást nézünk ebbõl a szemszögbõl, az rögtön másképp fest."
A SZERELEM A VÉGZETEN forgatása New York City pazar háttere elõtt zajlott, számos neves és jellegzetes helyszín szolgált a film díszletéül, ami az egész stábból osztatlan lelkesedést váltott ki. "Fantasztikus volt" û meséli Fields. "New York teljesen tündérváros, mint egy mesében, és tényleg a legjobb helyeken forgattunk - olyanokon, mint a Central Park, a Waldorf Astoria, a Soho, a Bloomingsdale, vagy éppen a Serendipity édességbolt... Igazán pezsdítõ élmény volt Manhattanben forgatni és ennyire belefolyni a város forgatagába."
 A téli jelenetek felvétele New Yorkban augusztus idusán tartogatott némi kihívást a filmkészítõknek. "A legtöbb nehézséget az okozta," û mondja Fields - "hogyan vegyük fel a karácsonyi jelenetet a már-már az ünnep jelképnek számító Central Park-beli Wollan jégpályán. Látszania és érzõdnie kellett a hidegnek. Ebben John De Borman (operatõr) és Caroline Hanania (látványtervezõ) remek munkát végzett."
 John De Borman operatõr, aki már korábban is dolgozott együtt Chelsommal, nagyon élvezetesnek találta a SZERELEM A VÉGZETEN forgatását. "Látvány szempontjából úgy tûnt," û mondja - "legjobb lesz, ha könnyed, világos és bohókás küllemet választunk. Ezért Caroline-nal együtt általában színes jelenetekre törekedtünk, hogy így még jobban kihozzuk a filmben amúgy is meglévõ vígjátéki hangulatot."  A korcsolyapályán felvett jelenetek forgatását De Borman különösen érdekesnek találta. "Mindenkit körbevilágítottunk 360 fokról, ehhez olyan kandelábereket építettünk, amikrõl nem lehetett volna megmondani, hogy filmes fejgépek, aztán a lencsékkel fényfoltokat villantottunk be a képbe."
 Caroline Hanania látványtványtervezõ úgy kezdte a felkészülést, hogy elõször teljes erõvel belevetette magát a kutatásba. "Ez alighanem sokat segített kreativitás terén" û fejti ki. "Nagyobb választékunk volt abban, hol forgassunk, hogyan láttassuk New Yorkot, vagy hogy melyik utcarészletet érdemes feldíszíteni a karácsonyi dekorációinkkal. Bizonyos szempontból visszafogottra sikerült, például mûhóval dolgoztunk és azt is kerülnünk kellett, hogy virágba borult fákat mutassunk a képben. Természetesen a Wollman korcsolyapályás jelenetekkel is nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen a meglévõ építményen belül kellett kialakítanunk egy használható saját jégpályát. Táblánként fektettünk le mûjeget, azt hiszem elég különlegesen fest. Szerencsénk volt, hogy végül minden mûködött."
 "Olyasmire tettünk itt kísérletet, aminek jómagam odaadó híve vagyok" û összegzi Chelsom. "Végletekig feszítettünk minden határt, nem számított, hogy valamit lehetséges-e véghez vinni vagy sem. Ha elég õszintén csinálja az ember, egész meredek dolgokat is össze lehet hozni. Ha mindenki hajlandó felszállni a vonatra, akkor már bárhova lehetséges elutazni. És szerintem mi pontosan ezt csináltunk. Idõnként teljesen élénk és valóságos lett. A lehetõ legbizarrabb módon szõttem bele a történetbe a sorsot és a végzetet, tulajdonképpen szereplõként. Ez olyan típusú film, ahol nem léteznek esetleges részletek. Minden látható dolog a vásznon zajló események mentén van elrendezve. Én nem is annyira történetnek, mint mesének látom, mivel a legmélyén van egy titkos, sorok közötti jelentés, amely nem csupán a szó szerinti cselekményen alapul." "A film megerõsíti, hogy létezik a dolgoknak egy eredendõ, mindent átfogó irányító terve" û teszi még hozzá Cusack. "Ha pedig ez így van, akkor az nagyon vígasztaló."
 

A SZEREPLÕKRÕL

 JOHN CUSACK (Jonathan Trager), Hollywood egyik legsokoldalúbb fiatal színésze legutóbb az Amerika kedvenceiben volt látható. Elõtte olyan filmekben alakított nagyot, mint a Pop, csajok, satöbbi és A John Malkovich menet. Korábban Cusack nagy elismerést váltott ki Stephen Frears Svindlerek címû filmjében nyújtott alakításával, és a kritika méltatta az Eight Men Out, Say Anything és a Tuti dolog címû filmekben is. A chicagói születésû Cusack 1983-ban a Class címû filmben kapta elsõ szerepét. Ezt olyan filmek követték, mint a Sixteen Candles, Grandview USA, Better Off Dead, Egy õrült nyár, Natty Gann utazása, Tapeheads. Cusack elõször igazán a Tuti dolog fõszereplõjeként hódította meg a közönséget és a kritikusokat. Ezt a filmet egy kisebb szerep követte az Állj mellémben, majd a Say anything következett. Mivel Cusack vígjátéki szerepekkel indult, John Sayles Eight Men Out címû filmje ebbõl a szempontból fordulatot jelentett pályáján. Ezután jött Rolland Joffe filmje, a Fat Man and Little Boy Paul Newmannal, a Stephen Frears-féle Svindlerek Anjelica Hustonnal és Annette Beninggel, majd a Kétszínû igazság James Spaderrel. 1991-ben Cusack elsõ ízben dolgozott Woody Allennel az Árnyékok és Ködben, majd felbukkant Robert Altman A játékosában és Tim Robbins Bob Robertsében. Filmjei közt van még a Vakrepülés, Az õrület határán, Con Air û Fegyencjárat, Éjfél a jó és rossz kertjében, Lövések a Broadwayn, Az emberi szív térképe, The Jack Bull, Minden gyanú felett, Otthon, véres otthon, Promenád a gyönyörbe, Képeslapok a szakadékból és a Nesze szemmi, fogd meg jól! 

 KATE BECKINSALE (Sara Mitchell), az elragadó angol színésznõ méltán vonta magára a szakma és a közönség figyelmét az Atlanti Óceán mindkét partján. A színésznõ legutóbb a nagysikerû Pearl Harborban és a The Golden Bowlban volt látható. Ezt megelõzõen pedig olyan filmekben szerepelt, mint az 1999-es Börtönpalota, A diszkó végnapjai, vagy a Shooting Fish címû angol vígjáték. Beckinsale John Schlesinger várakozáson felül sikeres, eredetileg a BBC-n elkészített Cold Comfort Farmjának tüzes, bevállalós Flora Poste-jának szerepében vette le a lábáról az amerikai közönséget. Az államokban Kenneth Brannagh nagysikerû Sok hûhó semmiért címû filmjében debütált. Filmjei és televíziós munkái továbbá: a Haunted, Uncovered, Marie Louise, The Prince of Jutland, One Against the Wind, Anna Lee, RachelÆs Dream. Színpadi szerepei között pedig olyanokat találunk, mint a Clocks and Whistles, Sweetheart, valamint A sirály.

 JEREMY PIVEN (Dean) sokoldalú és megnyerõ teljesítményekkel a tarsolyában lassan elfoglalja helyét azon válogatott színészek között, akik személyükben egy lehengerlõ vezéregyéniséget ötvöznek a karakterszínészek mûvészi alaításával. Piven nemrégiben fejezte be a Ridley Scott-féle Black Hawk Down forgatását. További filmjei között olyanok találhatók, mint a Csúcsformában 2, Segítség, apa lettem!, Ronda ügy, Otthon, véres otthon, A gyûjtõ, Szemtõl szemben, A játékos, Facérok, Svindlerek vagy a Say Anything. A képernyõn többek között a Cupid, a The Larry Sanders Show, Ellen, Only in America: The Life and Crimes of Don King, Seinfeld és a Chicago Hope címû produkciókban szerepelt. Piven 1988-ban Chicagóban John Cusackkal közösen megalapította a  The New Criminal Theater Company-t, mely késõbb a New Crime Productions filmes céggé nõtte ki msgát. A társasággal olyan darabokban lépett színpadra, mint a Fear and Loathing in Las Vegas, Peacekeeper, Methusalem, Knuckle, Macbeth, Alagazam, az After the Dog Wars, vagy a Carnage.

 MOLLY SHANNON (Eve) 1995-ben társult be a Saturday Night Live-ba, és óriási sikert aratott az általa kitalált figurákkal - legfõképp a rinyálós, de nyomulós katolikus iskoláslánnyal, Mary Katherine Gallagherrel, akit Szupersztár címû filmjében a mozivásznon is életre keltett, valamint Courtney Love, Monica Lewinsky és Liza Minnelli paródiáival. Shannont legutóbb az Osmosis Jonesban, a Grincsben, a Diszkópatkányokban, a Csak egy kis pánikban és a Bambanõben láthattuk. Nemrégiben fejezte be a The Guest forgatását Tara Reiddel és Ashton Kutcherrel. A Saturday Night Live elõtt Shannon a The Rob and Molly Show állandó vendége volt. Olyan tévés produkciókban szerepelt még, mint a Seinfeld, Ellen, The Single Guy, The John Laroquette Show és a Twin Peaks.

 BRIDGET MOYNAHANt (Halley Silverman) természetes tehetsége révén egyre inkább Hollywood legígéretesebb ifjú színészei között tartják számon. Nemrégiben a Paramount The Sum Of All Fears címû politikai thrillerjében játszotta a nõi fõszerepet Ben Affleck oldalán. Legutóbbi munkája a Disney nagysikerû Sakáltanya címû játékfilmje volt. A Going to California bevezetõ epizódjában Jason London mellett alakította a nõi fõszerepet, tavaly pedig az HBO hatalmas szakmai elismerést learató Sex And The Cityjében tûnt fel Mr. Big Natasha nevû feleségének szerepében. Szerepelt továbbá a Whipped és az In The Weeds címû játékfilmekben is. A New York-i Binghamtonban született színésznõ a Massachusettsbeli Longmeadowban nevelkedett, jelenleg pedig New York City lakosa.

 JOHN CORBETTet (Lars) leginkább a Miért éppen Alaszkában megformált lemezlovas, Chris Stevens szerepében ismeri a közönség, melyért mind Emmy, mind pedig Arany Glóbusz díjra is jelölték. A Miért éppen Alaszka óta Corbett következetesen munkálkodik minden lehetõ médiumban, az utóbbi idõben például a SZERELEM A VÉGZETEN mellett feltûnt még a Sex And The Cityben is Sarah Jessica Parker szerelmeként. A nyugat-virginiai születésû Corbett Kalifoniába költözve hat éven át dolgozott egy acélöntödében, mígnem egy sérülés miatt kénytelen volt feladni munkáját. Ezzel párhuzamosan a helyi városi fõiskolára is járt és elhatározta, hogy beül megnézni egyik barátja dráma óráját. Corbettet, míg az osztályt nézte, egy gyakorlat erejéig felhívták a színpadra. Magával ragadta a színjátszás, számos fõiskolás darabban színpadra lépett, dráma szakos tanára ekkor fedezte fel tehetségét, és arra kezdte bíztatni, induljon el a színészi pályán. Kisebb alkalmi munkák után John a reklámszakmában kezdett dolgozni. Több mint ötven reklámfilm után végül a The Wonder Years címû sorozatban nyújtott vendégszereplésével tört be a televíziózásba. Filmjei még: Tombstone, a halott város, Tûzhányó, valamint a The Visitor címû sorozatban alakított visszatérõ szerepet.

 EUGENE LEVY (bloomingsdale-i eladó) legutóbb az Amerikai pite 2-ben volt látható a vásznon. Levy a nagysikerû SCTV bohózatsorozattal kezdte pályafutását írói és színészi minõségben egyszerre, mely késõbb a Second CityÆs 15th Anniversary Special rendezését is meghozta, ez utóbbin színészként és producerként is dolgozott. Televíziós produkciói továbbá: Autobiographies: The Enigma of Bobby Bittman (író, rendezõ, színész, executive producer), The Last Polka (író, színész), a Maniac Season sorozat (ötletgazda, író, rendezõ, producer) és a Sodbusters (író, rendezõ). A mozivásznon pedig olyan filmekben szerepelt, mint az Amerikai pite, Silver Man, Weaiting for Guffman, Nem kutya!, Közös többszörös, Örömapa, A zûr bajjal jár, Stay Tuned, Örömapa 2, Speed Zone, Armed and Dangerous, Club Paradise, Csobbanás, Running, vagy a Down To Earth. Ezenkívül õ rendezte még a The Martin Short Series, a Partners in Love és az I, Martin Short, Goes to Hollywood címû tévés mûsorokat is. 
 

A FILM KÉSZÍTÕIRÕL

 A brit PETER CHELSOM (rendezõ) elsõ filmje a Dalban mondom el volt Ned Beatty és Adrian Dunbar fõszereplésével, amelynek forgatókönyvét maga írta egy karizmatikus ír tenorról, aki titokzatos körülmények között tûnt el az 1950-es évek végén, és egy imposztor állt a helyébe, aki harminc évig adta ki magát a híres énekesnek. Ez a romantikus vígjáték 1992-ben számos díjat nyert Angliában és világszerte több fesztiválra is meghívták. Második filmje, a Funny Bones Oliver Platt és Jerry Lewis fõszereplésével hasonló elismerést aratott. Ez a nagyszabású és sötétebb hangulatú film két féltestvérrõl szól, az egyik angol, a másik amerikai, akik számára a jókedvnek még a gyilkosság sem szab határt. Chelsom fényképésznek tanult, majd a londoni Central School of Drama hallgatója volt 3 évig. A következõ tíz évben színész volt színpadon és televízióban (megfordult a Royal Shakespeare Companyban és a Royal National Theaterben is), de végül az írás és a rendezés mellett döntött. Több mint 60 reklámfilmet rendezett. Treacle címû rövidfilmjét BAFTA-díjra jelölték. A díjnyertes Freak The Mighty címû könyvön alapuló Az óriás címû harmadik filmjét beválasztották a Cannes-i Filmfesztivál programjába. A SZERELEM A VÉGZETEN mellett Chelsom másik mostanában bemutatásra kerülõ filmje, a Town and Country a fõbb szerepekben Warren Bettyvel, Diane Keatonnal, Goldie Hawnnal, Andie MacDowellel és Nastassja Kinskivel.

 MARC KLEIN (író) a SZERELEM A VÉGZETEN elkészítése után, a Miramaxszal való együttmûködés folytatásaként egy három film megírására szóló szerzõdést kötött. Az NYU filmes iskolájában végzett író elsõ filmre vitt forgatókönyve, a Love Jenny mutatta be filmsztárként Will Smith-t és feleségét, Jada Pinkett Smith-t. Klein jelenleg Jay Roach számára dolgozik egy vígjátékon.

 JOHN de BORMAN (operatõr) kiemelkedõ pályafutása során számos díjnyertes filmet fényképezett már. De Borman a SZERELEM A VÉGZETEN forgatásán Az óriás után másodszorra dolgozott együtt Peter Chelsommal és Simon Fieldsszel. Legutóbbi munkái a Photographing Fairies, Nick Willing rendezése Ben Kingsley fõszereplésével és a Hideous Kinky, Kate Winslet marokkói kalandozásának fényképezése volt. Az utóbbi harmadik közös munkája volt Gillies MacKinnon rendezõvel a Trojan Eddie és a Kispofák után, amelyekért egymást követõ két évben is díjat kapott az edinburghi filmfesztiválon. Õ fényképezte a Darkly Noon passióját és az Alul semmi címû vígjátékot is. További filmjei: Crazy for a Kiss, A gyilkológép, New Souls, Deadline, Medium Rare. De Borman Párizsban született angol apától és francia anyától, de Londonban nõtt fel, ahol szobrász diplomát kapott 1979-ben. Filmezéssel a nyolcvanas évek elején kezdett foglalkozni, eleinte dokumentumfilmek, majd reklámfilmek és videóklipek operatõre lett. Õ fényképezte az idén nyáron bemutatott Fûbenjáró bûnt is, melyet a Sundance Filmfesztiválon World Cinema díjjal tüntettek ki. Számos más Sundance Fesztiválos filmkedvenc is az õ munkája, így például a Hamlet, a New Years Day, a There Is Only One Jimmy Grimble, vagy a fent említett Az óriás. A Hideous Kinky fényképezéséért Angliában neki ítélték a The Evening Standard kiemelkedõ technikai teljesítményért járó díját. Az 1988-as, általa írt, rendezett és forgatott Outingot pedig a New York-i Filmfesztivál legjobb rövidfilmnek osztott arany díjával jutalmazták.

 CAROLINE HANANIA (látványtervezõ) Libanonban született, apja a Bejruti Amerikai Egyetem dékánja volt. Angliai tanulmányait követõen Hanania képzõmûvészeti ösztöndíjjal került a nagyhírû Római Képzõmûvészeti Akadémiára. Innen jött az az értékes és igen meghatározó lehetõség, hogy egy évet a szürrealista Mayo asszisztenseként tölthetett el, akinek Michael Carne klasszikusához, A Paradicsom gyermekeihez készített, ünnepelt jelmezei a film egyik jellemzõ vonását adták. Hanania akkor fordult a filmezés felé, mikor Andrew McAlpine látványtervezõ felkérte a Mike Figgis-féle The House mûvészeti vezetõi munkáira. Az ezt követõ három évben mintegy hét filmet készítettek el McAlpinnal, többek között Clare People High Seasonját és a sokat vitatott Sid & Nancyt Alex Cox rendezésében. Az elmúlt tizenkét évben Hanania olyan filmekben csillogtatta meg összetéveszthetetlen látványbeli stílusát, mint a Vroom, vagy a Wild West címû, a mai Londonban játszódó westernfilm, mely az Edinburghi Filmfesztiválon elnyerte a kritikusok díját. Õ tervezte a Morgan Freemannel és Robin Wrighttal a fõszerepben, Írországban forgatott Moll Flanders díszleteit, 1995 óta pedig a látványtervezés kategóriában döntõ BAFTA díjkiosztó zsûrijének tagja. Hanania ezenkívül a Maidstone Mûvészeti Fõiskolán adott látványtervezõ alapozó és specializációs kurzusokat is. Késõbb Londonba visszatérve kitüntetéssel végzett a Camberwell Mûvészeti Iskola tervezõ szakán. 1977 és 1983 között a Royal Court Young PeopleÆs Theatre-nél és a Common Stock Theatre-nél végzett sokoldalú és kiemelkedõ teljesítményével jeleskedett. Peter Chelsommal közös gyümölcsözõ munkakapcsolatuk a Dalban mondom el címû, nagysikerû romantikus vígjátékkal kezdõdött, melyet számos díjra jelötlek, és amely többek között a British Comedy Awards legjobb filmnek járó díját is elhozta. A Dalban mondom elben csakúgy, mint a Funny Bones címû következõ Chelsommal közös munkájukban a Hanania teremtette látványvilág szerves része volt a burjánzó fekete komédiának. Az utóbbi film egyébként a világszerte jelentõs kritikai elismerésen túl a The Evening Standard vígjátéki kategóriában osztott Peter Sellers díjával is büszkélkedhet. Hanania a SZERELEM A VÉGZETEN mellett a közelmúltban együtt dolgozott Peter Chelsommal a Town and Counrty felvételein is.