Farkasok szövetsége
(Pacte des loups)
francia, misztikus kalandfilm

Fõszereplõk:
Grégoire de Fronsac               SAMUEL LE BIHAN
Mani                                       MARK DACASCOS
Marianne de Morangais            EMILIE DEQUENNE
Jean-Francois de Morangais         VINCENT CASSEL
Thomas dÆPapcher                         JACQUES PERRIN
Sylvia                                         MONICA BELLUCCI
 

Forgatókönyvíró: Stéphane Cabel és Christophe Gans
Rendezte: Christophe Gans (Könnyezõ harcos)
Gyártási év: 2001
Játékidõ: 142 perc 

A 29 millió dolláros alkotás az idei év legdrágább francia produkciójának számít.
A filmet Franciaországban már több mint 5 millióan látták!

TARTALOM

Az 1700-as évek második felében valahol Dél-Franciaországban arról suttognak, hogy egy titokzatos szörny garázdálkodik a környéken. Fõleg asszonyokat és gyerekeket ragad el, s már legalább száz áldozatot marcangolt szét. A király értesül a lakosság körében növekvõ pánikról, ezért odaküldi legkiválóbb katonáit, hogy keressék meg a szörnyet és végezzenek vele.
Grigoire de Fronsac, a ragyogó ifjú természettudós és irokéz indián vértestvére, Mani û akivel akkor találkozott, amikor Amerikában szolgált û rájönnek, hogy a király katonái képtelenek megtalálni a szörny nyomát Gévaudan sûrû erdõiben, ezért Grigoire-nek kell utána erednie. 
A fiatal, felvilágosult nemes, Thomas dÆPapcher márki estélyt ad az újonnan érkezettek tiszteletére. Itt találkozik Fronsac a gyönyörû Marianne de Morangais kisasszonnyal, egy helyi arisztokrata lányával és rögtön bele is szeret. 
Közben újabb brutális támadásokról érkeznek beszámolók, s az ott lakók meg vannak gyõzõdve róla, hogy mindez az ördög mûve. Mani intuitív képzeletének segítségével Fronsacban lassan körvonalazódik a fenevad képe: nem szörnyeteg, nem is farkas, hanem valamiféle vadállat, melyet arra idomítottak, hogy öljön. Közben Jean-Francois de Morangais, aki féltékeny húga és Grigoire kapcsolatára, némi intrikával szétválasztja õket. A csalódott Fronsac a gyönyörû, de rejtélyes kurtizán, Sylvia karjaiban vigasztalódik. 
Egy újabb kegyetlen gyilkosság után XV. Lajos a fõispánját, Beauterne-t bízza meg, hogy személyesen irányítsa a szörny elfogását. Beauterne pár napon belül jelenti, hogy sikerrel járt, és végeztek a vadállattal. A tetemet Párizsba viszik, hogy bemutassák az udvarnak, ám a tudós Fronsac rájön, hogy Beauterne csapata csupán egy farkast mészárolt le, ám neki is részt kell vennie a demonstráción, miszerint sikerült elpusztítani a rejtélyes szörnyet. A király hivatalosan lezárja a vizsgálatot, s megparancsolja, mindenki térjen vissza Párizsba.
A következõ tavasszal Thomas tájékoztatja Fronsacot, hogy a gyilkosságok folytatódnak, ezért Grigoire visszatér Gévaudanba, s titokban abban is reménykedik, hogy õ és Marianne újra egymásra találhatnak. De elõbb neki és Maninak meg kell küzdenie azzal az ördögi titkos társasággal, amely rászabadította a szörnyet Gévaudanra, hogy annak lakóit eltántorítsa a király iránti hûségüktõlà

A PRODUKCIÓRÓL 

A film sztorija igaz történeten alapul, amit a rendezõ nagyon jól ismert. 
û A szüleim is meséltek róla és valamikor a hatvanas években láttam a tévében egy fekete-fehér dokumentumfilmet Gévaudan szörnyérõl û meséli Christophe Gans. û Aztán kaptam egy forgatókönyvvázlatot, és rájöttem, hogy még mindig izgat a sztori. Minden szereplõ egykor létezett alak, kivéve Manit, az irokéz indiánt. Gévauden szörnye egykor államüggyé vált, akkoriban éppen háborúban álltunk az angolokkal, akik jót nevettek rajtunk, hogy még egy farkast sem tudunk elcsípni. Mani figurája jól kiegészíti a történetet. Õ misztikus harcos, ideológiai értelemben megtestesíti az ember és a természet, illetve az ember és az állatok kapcsolatát. A nézõk vele tudnak leginkább azonosulni. Egyenesen a manga kultúrából érkezett, ami a mai gyerekek szinte hivatalos kultusza. Mani miatt kezdett érdekelni a szüzsé, amit aztán kiegészítettem. Fronsac kevésbé magabiztos, mint a vértestvére, s egy igazi hõs ritkán csalhatatlan. Azt szeretem benne, hogy derék, bátor férfi, de megvannak a maga hibái, a nõkkel szemben például nagyon esetlen.
A filmben narrátor vezeti be és összegzi az eseményeket. Vajon mi volt ezzel a rendezõ célja? 
û A végén a nézõk rá fognak jönni, hogy valójában a narrátor a történet fõszereplõje. Õ a kapocs a múlt és a jövõ eseményei között, a jövõ pedig a francia forradalom. Gévaudan szörnye huszonöt évvel a forradalom kitörése elõtt tûnik fel, majd a forradalom elsöpri a filmben ábrázolt egész világot. Valahogy úgy fogalmazhatnám meg az erkölcsi tanulságot, hogy mindazt, amiért ezek az emberek kiálltak és harcoltak, elsöpörte a történelem. Érdemes tehát a vélt igazunkért küzdeni? Ezt a nézõnek kell eldönteni.
A filmben sok akciójelenet van és különféle küzdõstílusban harcolnak egymással az ellenfelek. A rendezõ szerint akkoriban még nem tömeggyártásban készültek a fegyverek, mindegyik kard egyedi, s akadnak bizarr darabok is, amelyek egy bizonyos személyre vannak szabva, aki aztán megtanulja a használatukat. 

A szörny megalkotásáért a Jim HensonÆs Creature Shop alkotógárdája felelt. A francia Igor Chevalier is tagja a csapatnak, s mivel õ ismerte az eredeti történetet, régi vágya vált valóra, hogy megteremtheti a szörnyet, amelybõl három különbözõ darabot kellett megalkotni. Az egyik figura csak statisztaszerepet játszik, egyszerûen látszik a filmben, míg a másik kettõ elektronikus irányítással mozog.

A RENDEZÕRÕL

Christophe Gans 1960-ban született Antibes-ben, s már gyermekként beleszeretett a moziba. Tizenévesen létrehozott egy fanzint, a Rhesus Zerót, amelyben a sci-fi, fantasy és kung-fu filmek iránt érzett szenvedélyét osztotta meg a hasonló érdeklõdésû tinédzser olvasókkal. Bár szinte éjjel-nappal filmeket nézett, mégis sikerült leérettségiznie, s rögtön beiratkozott a LÆInstitut des Hautes Etudes Cinématographiques filmfõiskolába. Vizsgafilmje, a Silver Slime kedvezõ fogadtatást kapott az 1982-és párizsi filmfesztiválon. Gans hamarosan rájött, hogy kedven mûfajai nem örvendenek közkedveltségnek a francia producerek körében, ezért 1982-ben megalapította a Starfix nevû filmmagazint, s 22 évesen minden bizonnyal a legfiatalabb fõszerkesztõ lett Franciaországban. A lap elsõ száma érdekes elemzést közölt Sam Raimi The Evil Dead címû mozijáról, s a Starfix hamarosan több rendezõ figyelmét is felkeltette.
Ezzel egyidejûleg a Scherzo Video konzultánsaként Gans kedvenc ázsiai filmjeinek videováltozatának kiadásában segédkezett.
A producerek megkörnyékezése viszont továbbra sem sikerült, de szerencsére találkozott Samuel Hadidával, akit érdekeltek a tervei, s odavette Ganst újonnan alapított produkciós társaságához, a Davis Filmshez.
1992-ben Christophe végre rendezhetett, a Hotel of the Drowned H.P. Lovecraft Necronomicon címû mûvén alapult és nagy sikert aratott. Ez a film meggyõzte a befektetõket, hogy Gans az, aki életre tudja kelteni a Koike és Ikegami által alkotott híres mangát. A könnyezõ harcos Mark Dacascos fõszereplésével valóságos kultuszfilmmé vált, a rendezõ szerint a mozi änapjainkban forgatott kosztümös dráma". Ennek logikus folytatása a Le pacte des loupes, egy 18. századi akciódús kalandfilm. 
 
 

Christophe Gans filmjei:

Necronomicon  (Necronomicon, 1993)
Könnyezõ harcos  (Crying Freeman, 1995)
A SZEREPLÕKRÕL

SAMUEL LE BIHAN (Fronsac) a Rue Blanche Theater fõiskolán tanult, majd a Conservatoire National dÆArt Dramatique-n szerzett színészdiplomát. A modern és a klasszikus darabokban egyaránt otthon érzi magát, kiemelkedõ alakítást nyújtott A vágy villamosában és A makrancos hölgyben. 1995-1997 között a la Comédie Francaise tagja volt, elsõ filmszerepét Catherine Breillat Dirty Like An Sangel címû filmjében kapta. Krzysztof Kielslowski Három szín: Vörös címû mozija hozta meg számára a nemzetközi elismerést. 1996-ban a legígéretesebb fiatal színésznek járó César-díjra nevezték Bertrand Tavernier Captain Conan címû filmjében nyújtott alakításáért. A Tony Marshall által rendezett Venus Beuty Salon címû filmjéért Jean Gabin-díjat nyert, s hamarosan a legkeresettebb francia férfisztárok közé emelkedett.

MARK DACASCOS (Mani) A Hawaiiban született színész mindkét szülõje harcmûvész volt, ezért nem véletlen, hogy Mark 18 éves korában kung fu Európa-bajnokságot nyert. 1985-ben szerepelt elõször filmben, Wayne Wang Dim Sum címû mozijában, amiben bemutathatta harcmûvészeti jártasságát is. Ez eredményezte számára a Könnyezõ harcos címszerepét, ami a Dr. Moreau szigetének egyik teremtménye követett, s megkapta a Holló címû tévésorozat címszerepét is. Dacascos folyékonyan beszél németül és bírja a kínai mandarin nyelvet is. Gondoskodott az utánpótlásról is, felesége hamarosan világra hozza elsõ gyermeküket.

Mark Dacascos filmjei:
Amerikai szamuráj (American Samurai, 1992)
Double Dragon - A medál hatalma (1993)
Csak az erõs gyõzhet (Only the Strong, 1993)
Az igazság nevében (Kickboxer 5: The Redemption, 1994)
Szabotázs (Sabotage, 1995)
Könnyezõ harcos (Crying Freeman, 1995)
Halálos múlt (Deadly Past, 1995)
Dr. Moreau szigete (The Island of Dr. Moreau, 1996)
Száguldás életre-halálra (Drive, 1996)
Ragadozó 3. (DNA, 1996)
Boogie Boy (Boogie Boy, 1997)
Menedékhely (Sanctuary, 1997)
Túl az életen (Deathline, 1997)
Törvényen túl (No Code of Conduct, 1998)
Kommandóbázis (The Base, 1999)