| A MILLIÓ DOLLÁROS
HOTEL
Million Dollar Hotel, The (2000) 
Rendezõ: Wim Wenders Szereplõk:
äValaki el akar tenni láb alólà" äHa ez sikerülni fog, el jövök hozzád még egyszer!" - Skinner nyomozó így válaszol egyik gyanúsítottjának, a magát ötödik és legtehetségesebb Beatles-tagnak tartó ember félelmeire. Ilyen tónusú párbeszédek lengik át a Millió Dolláros Hotel folyosóit. Wim Wenders díjnyertes filmjének írója és producere nem más, mint a U2 együttes frontembere, Bono. A millió dolláros hotel bizalomról, árulásról, barátságról mesél, mulatságosan sötét, fordulatos és zenéjével is magával ragadó történet a feltétlen szerelem szívszaggató, mindent elsöprõ erejérõl. Wim Wenders ismét bemutatta, hogy minimális költségvetéssel is tud szuperfilmet készíteni és a kritikusok közönségét is megnyerni. Filmje nyitotta meg a 2000. évi Berlini Filmfesztivált és egyöntetûen elnyerte a rangos Ezüst Medve-díjat. A nyolcmillió dolláros keret igen karcsúnak tûnik manapság, mintha a film sztárszereplõi szerelembõl dolgoztak volna (Tom Cruise pár éve már egymaga elvitt húszmillió dollárt is). Hihetetlenül gazdag színészstábbal dolgozhattak a film alkotói, a kimenetel szinte nem is lehetett kétséges. Mel Gibson mindent elhúz a hátán mostanában, Milla Jovovich újabb éteri lányfigurát alakít, Julian Sands, Tim Roth és Amanda Plummer (a szerencsétlen Honey Bunny-páros a Ponyvaregénybõl) személyisége pedig túlzás nélkül bármire képes. Berlin felett az ég ugyebáràakárcsak Los Angeles, a par excellence Angyalok Városa felett: örökké borulni készül és természetfelettien kék. Itt laknak a Wenders féle lecsúszott angyalok és ördögök, napi öt dollárért egy koszos, valaha szebb napokat látott szállodában. Az örökkévalóságot figyelembe véve, viszonylag hamar összejönne az áhított millió dollár. A különc lakók az amerikai álomból kimaradt, kirekesztett elemek. A hotel tetejérõl egy napon lezuhan Izzy, a narkós fiatal mûvész. Normális körülmények (ilyenek pedig nincsenek) között rutineljárással lezárnák az ügyet, viszont kiderül, hogy Izzy multimilliomos zsidó sajtómágnás fiaként halt meg, azaz élete valakinek sokat érhetett. Az áldozat apja által megbízott nyomozó (esetleg FBI ügynök, végül is mindegy) kellõképpen cinikus és kiábrándult, ahogy egy nyomozónak lennie kell. A testileg ráadásul igencsak rossz állapotban lévõ, fémcsavarok és gyógyfûzõk által összetartott Skinner (Mel Gibson) természetesen a hotel minden lakóját potenciális gyilkosként kezeli és megpróbálja kibillenteni õket törékeny egyensúlyukból. Ez olyannyira sikerül, hogy hamar összemosódik álom és valóság. A bûnös és áldozat súlyosan relatív fogalmakká válnak, egyáltalán: ki itt az õrült és ki a normális?! "A hotel amolyan diliház, melynek állítólag õrült lakói a világ többi részéhez képest végül is egészen épelméjûeknek és normálisaknak bizonyulnak." - fogalmaz Wim Wenders alkotásának lényegérõl. Skinner nyomozó kiindulópontja: a zsidó vallás elveti az öngyilkosságot. A szálloda egyik lakója, a tévérealitásban élõ és hívõ Tom Tom (alakítója Jeremy Davies, aki Boring, azaz Unalmas családnéven született, de hát így nem lehetett karriert csinálni a szórakoztatóiparban!; járt viszont Drew Barrymore-ral és Milla Jovovich-csal) magára vállalja a gyilkos szerepét, hogy barátai - például Geronimo (Jimmy Smits), a flúgos indián festõ - el tudják jó áron adni az áldozat festményeit. Persze magáért a médiafelhajtás miatt is: végre szerepelhet a tévében. A légiesen könnyed szállólakó, Eloise (Milla Jovovich) ezidáig nem vette észre a rajongó fiút, de õ az egyedüli, aki a segítségére siet. Szerelme viszonzásával próbálja megmenteni a vesztébe rohanó fiút. Eloise nem néz tévét, inkább könyveket olvas, sõt tudja magáról, hogy õ csupán egy karakter abból a könyvbõl, amit éppen lapozà Skinner nyomozó behálózza az egész szállodát a modern technika eszközeivel. Menyasszonya hívogatja folyton, az egyetlen, halkuló gyenge szál vissza a realitás világába. A sötétben a nyomozó alig tud meg értékelhetõ információt a többiekrõl, annál inkább saját szenvedéseirõl és lelkivilágáról. Rájön, hogy tulajdonképpen õ is a lakók közé való alak és õ is Eloise-t akarja reménytelenül. A film zenéje olyannyira meghatározó, hogy már-már gyanakodhatunk: az aláfestés elõbb készen volt, mind a képekà Ezt a felesleges gyanút is lefegyverzi az alkotás magával ragadó atmoszférája. Bono az alkalomra The Million Dollar Band fedõnéven összehozta barátait, a szélesebb U2-holdudvart (többek között Daniel Lanois társszerzõ-producert és Brian Enot, az ambient hatású zenék úttörõjét) és csodás kompozíciókat ütöttek össze. Az a film már eleve nem lehet rossz, amelyben Lou Reed äSatellite of Love" címû dala, Bono egyik örök favoritja elhangzikà A soundtrack egyik érdekessége a äThe Ground Beneath Her Feet" címû szám, amelynek szövegét Salman Rushdie, a mai napig iszlám fanatikusok által üldözött indiai író írta (magyarul a äTalpa alatt a föld" címmel jelent meg a regény, melyben szerepel a dal foszlánya). A regényében szereplõ tragikus sorsú indiai énekesnõ, az isteni Víná Ápszárá figurája ihlette Bonót a filmbéli Eloise megalkotására. Nicholas Klein nevét nem ildomos kifelejteni a film méltatása közben, hiszen õ Wenders kedvenc forgatókönyvírója és alkotótársa. Jóindulatúan megnyirbálta és profivá alakította az önjelölt rocksztár-író alapötleteit. Hová lesz a világ, ha minden énekes filmezni fog?! Csak ne kezdjen minden rendezõ énekelnià
|
