A DREAMWORKS PICTURES ÉS A PATHÉ
AZ AARDMAN PRODUKCIÓJÁBAN BEMUTATJA Csibe futam
TÖRTÉNET PETER LORD ÉS NICK PARK
Rabok õk û szögesdrót kerítések mögé zárva, féltik az életüket és a kerítésen túli világról álmodoznak. Minden szökési kísérlet meghiúsul, és a fõkolompos magánzárkában bûnhõdik. De ez nem szokásos börtönàés õk nem szokásos börtöntöltelékek. Õk Tepsiék baromfiudvarának lakói, ahol az a csirke, aki nem ad tojást reggelire, könnyen vacsoraként végzi. De Rozsda és óltársai mindenképp meg akarnak lépni, mielõtt sülve-fõve kéne együtt lenniük. Az idõ egyre fogy, mert a tanya kapzsi gazdaasszonya, Tepsiné új trükköt eszel ki vagyona gyarapítására û a csirkékbõl pitét akar csinálni. De most Rocky, a äszabad, szányas nejvadász" kakas segítségével a tyúkok vakmerõ szökésre készülnek a repülõ fészekaljak történetében, melynek címeàCSIBE FUTAM. A DreamWorks és a Pathé közös produkciója, a CSIBE FUTAM az Oscar-díjas Aardman csoport, a Wallace és Gromit készítõinek elsõ egészestés játékfilmje, mely az Aardman védjegyének számító gyurmaanimációs technikával készült. A CSIBE FUTAMot Peter Lord és Nick Park rendezte Karey Kirkpatrick forgatókönyvébõl, mely Lord és Park története alapján készült. A film producere Peter Lord, David Sproxton és Nick Park, az executive producerek Jake Eberts, Jeffrey Katzenberg és Michael Rose. A FORGATÁSRÓL äMár az elsõ Oscar óta egyre csak érkeznek az ajánlatok egy egészestés film ügyében- meséli Peter Lord. äBiztos, hogy más cégek esetleg gyorsabban belefogtak volna, azt meg csak a jó ég tudja, hány forgatókönyvet és történetet ajánlottak már fel nekünk. Mi viszont inkább kivártuk a legeslegjobbat, úgyhogy takarékon hagytuk a dolgot." äNagy rajongója vagyok az Aardmannak közel 16 éve" - mondja Jeffrey Katzenberg executive producer. û äA stílusuk egészen egyedülálló. A Wallace & Gromit-féle rövidfilmekben maga az animáció volt imádnivaló. A CSIBE FUTAMban viszont az az izgalmas, hogy lehetõségünk nyílt arra, hogy igazán felnagyítsunk a méreteket és a léptéket úgy, hogy közben a jellegzetes Aardman figurák intimitása és hihetetlen részletgazdagsága se vesszen el." Az ötlet, hogy a filmben csirkék legyenek a fõszereplõk Nick Park rendezõ/producer egyik vázlatából eredt egy drótkerítés alatt kanállal kapirgáló csirkérõl. äMindig is mókásnak találtam a csirkéket, ám mi egy igen drámai díszletbe helyeztük õket û megdöbbentõ az életük, bezárva, emberi elnyomás alatt. Elsõ látásra azt gondolhatnánk ÆHát, végül is ezek csak csirkékÆ, de aztán szépen ráébredünk, hogy õk is pont olyan emberek, mint bárki más" û mondja Park nem kis kajánsággal. äNick ráállt egy ilyen nagy szabadulós filmre csirkékkel, ami azonnal maga mögé állított mindenkit" û emlékszik vissza David Sproxton producer. û äEgyrészt tálcán kínálja a poénokat, ahogy a csirkék különbözõ menekülési terveket eszelnek ki û alagútásást, meg ilyeneket û másrészt egy ilyen helyzetbe a közönség is könnyen beleélheti magát." Elõször Lord és Park fogott hozzá a történet alapötletének kidolgozásához, ebbõl alkotta meg késõbb Karey KirkpatRick a végleges forgatókönyvet egy csibe csapatról, akiknek û egyes tyúkoktól eltérõen - nem vitte fel túlzottan Isten a dolgát, így kénytelenek menekülõre fogni a dolgot. Az egyik elsõ ajánlat, amivel Kirkpatrick elõállt az volt, hogy Rocky, a fõszereplõ äszabad szárnyas nejvadász" legyen amerikai. äBeugrott, hogy ha Rocky amúgy is folyton civódik Rozsdával, a fõkotlóssal, egy kis kulturális súrlódás csak még izgalmasabbá teheti a helyzetet. Gondoltam, jót tenne, ha ez a rámenõs, arrogáns alak egy kakaskodó amerikai lenne" û mondja Kirkpatrick. äRocky az egyetlen kakas a tyúkólban. Mármint ezek elég hejre kis csibék, úgyhogy örül, hogy ott lehet" û tréfálkozik Mel Gibson, aki az eredetiben hangját kölcsönözte a figurának. û äAztán megismeri Rozsdát, álmai tyúkját, és innen már a szokásos történet következik: a kakas találkozik a tyúkkal, egymásba szeretnek, a kakas elveszti a tyúkotà tudják hogy van ez." Az lehet, hogy Rozsdában Rocky álmai tyúkjára ismer, ám neki teljesítenie kell vállalt küldetését is, hogy az egész baromfiudvart kiszabadítja. äRozsda szentül hiszi, hogy kellõ bátorsággal és lélekjelenléttel a lehetetlen legyõzhetõ" û jegyzi meg Katzenberg. äVan mersze hozzá, hogy egytõl egyig mindegyikük kiszabadulásáról álmodozzon, az benne a csodálatos, hogy senkit sem hajlandó magára hagyni, pedig ha úgy akarná, egyedül valószínûleg el tudna szökni. Kiteszi a lelkét az egész nagy családért, soha nem hagyná õket ekkora slamasztikában." Rocky egyetlen férfi vetélytársa a tyúkólban a kivénhedt Taréj, aki a Királyi Légierõ kötelékében töltött dicsõ napjairól szóló kacifántos történetekkel traktálja a csirkéket. Park szerint äRocky a negyvenes években átdobott amerikai katonákat idézi, akik csõstül csavarták el az angol nõk fejét, ami keltett némi ellenérzést." A klasszikus äszökéses" mozikban bevett szokás a besúgókat vagy kémeket äpatkány" jelzõvel illetni. Ami azt illeti a CSIBE FUTAMban a patkányok valóban patkányok. Boros Lajos és Bochkor Gábor szolgáltatja a két nyerészkedõ patkány, Csóró és Csali magyar hangját, akiknek a csempészés terén mutatott képességeik felbecsülhetetlennek bizonyulnak a csirkék szökési tervéhez. Tágabb értelemben az animáció egy egész sor, különbözõ stílust felölel, melyek a számítógépes technika megjelenésével a közelmúltban kifejlõdtek. Ám míg az animációs ipar javarészét forradalmasították az új technológiák, a gyurmafilmek és más kockáról kockára forgatott animációs filmek aprólékos technikái û bár az évek során finomodtak - mit sem változtak a mûfaj kezdete óta. A gyurmafilm sok szempontból közelebb áll a játékfilmhez, mint más animációs formákhoz, mivel a szereplõk, díszletek és jelmezek nem rajzolt, vagy számítógépes, hanem nagyon is kézzelfogható figurák. Az Aardmannál például äminiatûr játékfilmként" aposztrofálják saját, egyéni gyártási stílusukat. A CSIBE FUTAM valamennyi díszletét a kezdet kezdetétõl Phil Lewis látványtervezõ, Tim Farrington mûvészeti igazgató és az õ kis csapatuk állította össze. Itt jött a képbe a számítógépes technika, minthogy így lehetõvé vált a tervezõk számára, hogy minden egyes díszletet számítógépen bejárjanak, mielõtt ténylegesen felépítenék és megnézzék hogyan fest különbözõ nézetekbõl. A legnagyobb díszlet a csirkefarm fõ barakksora volt, mely végigért a stúdió teljes, bõ 18 méteres hosszán. Az ólak hullámpala tetõzetét úgy állították elõ, hogy kisméretû bádoglemezeket áthúztak két összekapcsolt fogazott henger között. A baromfiudvar körüli szögesdróthoz elõbb egy szöges deszkára drótot tekertek, majd apró, csavart tüskéket illesztettek hozzá, melyek û mint azt a készítõk tanúsíthatják is û kicsinyek voltak ugyan, de igencsak alattomosak. Az összes hátteret kifeszített vásznakra festették fel. Tepsiék háza szándékosan lett vigasztalan és vészjósló küllemû. äIde valami gonoszat akartunk, egy fajta kárhozat kastélyt" û erõsíti meg Park. äInkább hasonlít a házra a Psychóból, mint egy yorkshire-i farmra, így egy kicsit csalás a dolog, attól tartok." äA díszletek három dimenziósak" û teszi hozzá Sproxton û äigazi anyagból vannak, majdnem olyan érzés, mintha be lehetne sétálni rajtuk. Szerintem a közönségnek tetszik ez a kézzelfoghatóság, gyerekként pedig mindannyian szerettük volna, ha a babáink életre kelhettek, vagy megszólalhattak volna, úgyhogy a bábuk annál is inkább szeretetreméltóak." Akármennyire is szeretetreméltóak, a CSIBE FUTAM bábjai egy sor új kihívást jelentettek a filmeseknek, amelyekre talán nem is számítottak, mikor csirkéket választottak szereplõk gyanánt. Pontosan azok a testi adottságok okoztak problémát a figurák esetében, melyek a hús-vér tyúkokat meggátolják a repülésben û ami a történet egyik fõ vonala is. äAz ötlet, hogy hájas, pohos testû, ugyanakkor pipaszárlábú tarajosokkal dolgozzunk, azért okozott némi fejtörést" û ismeri be Park. äArról nem is beszélve milyen tollasok" û teszi hozzá Lord. äRá kellett jönnünk, hogy gyurmából lehetetlenség tollakat és vézna lábakat csinálni, a testük meg irdatlan nehéz lesz." Mindazonáltal a filmkészítõk nem hátráltak meg, úgyhogy az Aardman modellesei Joy Sanger vezetése alatt nekifogtak, hogy megoldást találjanak a problémára. Bõséges kísérletezgetés után elõször gyurmaszobrokat kreáltak, majd a belõlük készült öntõformákkal latex bõröket készítettek. Ezeket aztán szilikon formákra illesztették, melyekben bonyolult vázrendszert helyeztek el így lehetõvé téve, hogy a figurák mozgathatóvá váljanak. A csirkebábok fémvázát külön megerõsítették, hogy elbírják a gyurmából készült, levehetõ fej- és szárnyrészek súlyát. Minden tyúkot két méretben kellett elkészíteni. A nagyobbik, A méretû modelleket olyan jelenetekhez használták, melyekben a csirkék egymás közt szerepeltek. A miniatûr B méretûeket pedig azokhoz, ahol nagyobb, emberi rabtartóik mellé kerültek. Ezen kívül a B méretû csirkéket alkalmazták a perspektíva láttatására is, távolságok viszonyításához. Nagyjából 300 A és megközelítõleg 130 B csirkét gyártottak le a forgatáshoz. Valamennyi báb egy speciális gyurmakeverék, az úgynevezett Aardman Mix felhasználásával készült, ami valamelyest tartósabb a szokványos gyurmánál. Mindegyik szereplõ számára külön választották és keverték ki a színeket egy átalakított, a rágógumigyártás során használt gépben. A toll-, vagy inkább pihemodelleket egyenként festették kézzel, ami egy-egy tollasabb tyúk esetében akár egy egész napba is beletelt. Az összes csirke nyakában megtalálható gallér, vagy nyaklánc kettõs célt szolgált, nemcsak hogy segített megkülönböztetni az egyes kapirgáló egyedeket, de a levehetõ fejrészek illesztését is jótékonyan elrejtette. Így viszont a fejhez kapcsolt szemeket és csõröket szükség szerint lehetett cserélni. Mintegy 60 cserélhetõ csõrt használtak, ezek mindegyike különbözõ magánhangzóknak, vagy mássalhangzóknak, illetve ezek csoportjainak felelt meg. Az emberszereplõk kimunkálása hasonlóképp nagy erõfeszítést igényelt. Tepsiéknek is egész sor szájformát gyúrtak különbözõ beszédminták megformálására. Még a szemhéjukat is elkészítették gyurmából aprócska formákban kizárólag azon alkalmakra, mikor a szereplõknek pislogniuk kellett. Ugyanekkora figyelmet szenteltek a legapróbb részleteknek is. Csipának például valódi a kötése, igazi fonalat és fogpiszkálókat használtak hozzá. Tepsi gazda kardigánja ugyanígy kézi kötésû, amit két bábos három hét alatt tudott csak befejezni. Az is hetekbe telt, mire Tepsiné ruháját megvarrták; drótozással merevítették, hogy olyan mesterkélt és szigorú legyen, mint viselõje. Közelrõl megvizsgálva látható, hogy a kelme tyúkláb mintás és ez motívum jelenik meg a gombokon is. Amikor elkészültek a bábok, az animációs csapat következõ feladata az volt, hogy életre keltse õket. Loyd Prince felügyelete alatt két csoportba osztva, egy-egy igazgató irányításával összesen 40 animációs szakember dolgozott a CSIBE FUTAMon. Szinte felmérhetetlen az a számtalan, aprólékos munkával töltött óra és az a koncentrációs szint, amit ez az Aardman-féle animációs technika megkövetelt. Csupán a számok oldaláról megközelítve a dolgot: másodpercenként 24 filmkockát forgattak, így a jelenet mozgalmasságától függõen akár szereplõnként 24 különbözõ beállítás is elképzelhetõ egy-egy jelenet minden másodpercére úgy, hogy minden beállításhoz igazítani kell a legapróbb testrész mozdulatait is fejet, karokat, lábakat, ujjakat, a szemeket, szájakat, a ruházatot és még mi minden mást. Ha ezt még megszorozzuk a jelenetben szereplõ összes figurával, és hozzáadjuk az összes kellék mozgatását is akkor már kezd összeállni a kép. Az pedig, hogy olyan napokon, mikor a forgatás teljes gõzzel folyt szimultán akár 28 díszletben is, a teljes filmnek csupán 10 másodpercét tudták felvenni, még sokatmondóbb. A mozdulatok és a sebesség folytonosságának fenntartására az animációs stáb videó- és digitális kamerákat is bevetett. Életbevágóan fontos volt, hogy a jelenetben résztvevõ összes szereplõ minden mozdulatával lépést tudjanak tartani. Ha az animátorok közt bárminemû kis gikszer támadna, vagy valamelyikük kihagyna egyetlen lépést, ha mégoly csekélyt is, az zátonyra futtatná az Aardman-féle mozdulatok híres folyamatosságát. Tengernyi olyan különösen igényes jelenetet lehetne felsorolni a CSIBE FUTAMból, melyhez több figura egyidejû mozgatására volt szükség. Ezt az összehangoltságot talán a 17-es ólban elõadott táncrevü illusztrálja legjobban, melyben Rocky és a csirkék, Csórót és Csalit nem is említve, mind együtt ropják a äFlip, Flop and Fly" címû számra. Ez a jelenet a különbözõ szinteken más-más sebességgel, eltérõ irányba mozduló figurákkal a bábok és animátorok közti koreográfia ékes példája. Ugyanilyen elengedhetetlen volt az is, hogy az akár napokig, vagy hetekig elhúzódó jelenetekben végig fenntartsák a megfelelõ kameramozgásokat, fényeket, árnyékokat. äMinden kameramozgást már jó elõre kidolgoztunk," û magyarázza Dave Alex Ridett az operatõri munkák felelõse. äManapság már számítógép vezérli a kameramozgásokat, ami az animátorok számára lehetõvé tette, hogy meg-megakasszák a kamerát, mégis pontosan tudják hol is kell lennie egy adott pontnál". A jelenetek világosításánal Ridett Oliver és Frank Passingham kameramannokal kevesebb fénnyel is tudott dolgozni, mivel az animációnál a kamerák expozíciós ideje hosszabb, mint az élõ szereplõs filmeknél. Inkább színházi, mint filmes világítást használtak, lévén ezek kisebbek és könnyebben irányíthatók. A kicsiny beállítások súrlófényeit gondosan elhelyezett tükrökkel oldották meg. A gyártás során a legtûnékenyebb bábmozdulatoktól kezdve a fokozatos fényváltásokig mindent a lehetõ legalaposabban meg kellett tervezni. A többi animációfajtától û sõt, éppenséggel mindenféle filmezéstõl û eltérõen, ha bármi hiba becsúszik, lehetetlen utólag visszatérve helyrehozni késõbb, ilyenkor a rendezõnek két választása van: kivágni a jelenetet, vagy újravenni. äKívülrõl szemlélve ez biztosan valami nagyon bizarr, rejtélyes folyamatnak tûnik," û véli Sproxton. äNehéz megérteni, ha nem volt még része benne hosszabb ideig az embernek. Még nekem is nehéz volna megmagyarázni mitõl mûködik, de valahogy mégisà és az emberek igazán megszerették ezt a stílust. Ez egy pompás kis világ azoknak, akik félre tudják tenni egy pillanatra a hitetlenségüket." äAz Aardman mûhely történetmondása valahol a fantázia és a valóság határán mozog" û összegzi Jeffrey Katzenberg. û äNyilvánvaló, hogy nem ez a valóság û eleve jókora cinkos összekacsintással készül û mégis egy olyan világba invitál minket közönségnek, amit egyedül õk képesek megteremteni." A FILM KÉSZÍTÕIRÕL PETER LORD (rendezõ/producer) az Aardman ügyvezetõ igazgatója és elnöke is egyben, melyet régi társával, David Sproxtonnal 1972-ben alapítottak. Rendezõként Lordot már két ízben jelölték Oscar-díjra a legjobb animációs rövidfilmért járó kategóriában, legutóbb 1996-ban a Watnak malaca van, 1992-ben pedig az Adam címû alkotásokért, mely utóbbi BAFTA jelölést is hozott. Ezt megelõzõen a The Amazing Adventures of Morph és a War Story címû filmekért kapott BAFTA jelölést. Lord és Sproxton még az iskolából ismerik egymást a 70-es évek elejérõl, akkor kezdtek animációs technikákkal kísérletezni a konyhaasztalon. Egész sor módszert kipróbáltak már mielõtt a gyurmafilmezésnél megállapodtak volna. Még tizenévesek voltak, mikor a BBC egyik producere felajánlotta nekik a lehetõséget, hogy Vision On címû mûsorához animációs rövidfilmeket készítsenek. Morph volt az elsõ figura, akit már profiként alkottak, és aki késõbb Lord saját sorozatában, a The Amazing Adventures of Morphban is fõszerepben tûnt fel. Morph, mintegy idõtállóságát bizonyítandó, mind a mai napig látható újabb és újabb mûsorokban. Miután 1976-ban Bristolba költöztek, Lord és Sproxton a világ egyik vezetõ modell animációs stúdiójában felépítette az Aardmant. 1978-ban a BBC megbízásából az Aardman két rövidfilmet is készített Animated Conversations címmel. Az ennek eredményeképpen született Down and Out és a Confessions of a Foyer Girl, Lord és Sproxton mindkettõt közösen rendezte, úttörõnek számított, amennyiben is itt használtak elõször igazi, életbõl vett párbeszédfelvételeket. Ez aztán az EnglandÆs Channel 4 megrendelésére az ötrészes Conversation Pieces sorozathoz vezetett egytõl egyig kettejük közös rendezésében, ilyen például az Early Bird és az On Probation. Késõbb, a videóklippek mûfajába is belekóstolva az Aardman a Brothers Quay-jel és Stephen Johnson rendezõvel karöltve megalkotta Peter Gabriel díjnyertes klippjét a Sledgehammer címû számhoz. 1987-ben Lord készítette Nina Simone My Baby Just Cares for Me-jének vidóját. Két évre rá a Channel 4 ismét megrendeléssel fordulet az Aardmanhoz, ezúttal az öt részes Lip Synch sorozatra, ennek volt része Lord War Storyja is. Szintén õ rendezte a Going Equippedet és a Babylont is. Sproxtonnal együtt nagy szerepe volt új rendezõk támogatásában és felkarolásában. Lord az Aardmannál executive producerként jegyez még olyan filmeket, mint az Állatállapot, a Rex, a HumDrum és a Stage Fight. Ezen kívül az Aardman animációs védjegy olyan cégek reklámjaiban tûnt fel, mint a Chevron, Lurpack, Mita Copiers, CadburyÆs Crunches és a Polo. NICK PARK (rendezõ/producer) immár háromszoros Oscar-díjas a legjobb animációs rövidfilm kategóriában az Állatállapot, a Gépgatyába rázott gazdi és az Alapos nyírás címû rövidfilmekért. Mindhárom filmet az Aardmannál forgatták, ahol Park társrendezõ a két alapító, Lord és Sproxton mellett. Park már gyerekként érdeklõdni kezdett az animációs filmkészítés iránt, 13 évesen már a filmezésbe is belefogott szülei mandzártszobájában. Egyik legelsõ alkotását, a szabvány 8 mm-es filmre vett ArchieÆs Concrete Nightmaret 1975-ben a BBc is bemutatta. Miután 1980-ban a Sheffieldi Mûvészeti Fõiskola kommunikáció szakán bölcsész diplomát szerzett, beiratkozott az Angol Nemzeti Film és Televízió Iskolába. Ekkor kezdett el dolgozni a Sajtból van a holdon, a Wallace & Gromit elsõ darabján. 1985-ben fejezte be a filmet, miután csatlakozott az Aardmanhoz. Ezután õ rendezte az Állatállapotot a Channel 4 megrendelésére elkészített Lip Synch címû Aardman sorozathoz. 1990-ben az Állatállapottal elnyerte a legjobb animációs rövidfilmért járó Oscar-díjat, ugyanekkor a Sajtból van a holdat is jelölték, így Parknak része volt abban a ritka kitüntetésben, hogy egyazon évben két filmjét is jelölték ugyanabban a kategóriában. Mindkét szóban forgó film kapott BAFTA jelölést is, itt pedig a Sajtból van a hold hozta el a díjat. A Gépgatyába rázott gazdi címû Wallace & Gromit film hozta meg számára a második Oscart és egy újabb BAFTA díjat, majd az ugyanennek a közkedvelt párosnak a fõszereplésével készült Alapos nyírás mindkét díjból elhozta a harmadik sorozatot is. A két utóbbi film, melyek egyébként a valaha forgatott legsikeresebb animációs filmek, együtt összesen több, mint 80 díjat nyertek még ezen kívül. Park és az Aardman együtt kiérdemelte még továbbá a BAFTA televíziózáshoz nyújtott eredeti közremûködésért járó különdíját is. Az Aardmannál töltött évek során Park még számos produkcióban részt vett mind rendezõi, mind pedig animátori minõségében videóklippeket, fõcímeket és gyermektévés bejátszásokat is ideértve. KAREY KIRKPATRICK (író) számára az animációs filmezés nem ismeretlen terület. A The Rescuers Down Under és a James and the Giant Peach címû filmekben már közremûködött a forgatókönyvek társszerzõjeként, valamint hasonló minõségben részt vett a Drágám, a kölyök marha nagy lett elkészítésében is. Írt még forgatókönyvet egy tervbe vett egészestés filmhez is Gerry Anderson televíziós bábmûsora, a Thunderbirds alapján. Jelenleg Mark Burtonnel a következõ Aardman mozifilm, a The Tortoise and the Hare forgatókönyvén dolgozik. DAVE ALEX RIDDETT (vezetõ operatõr) a 80-as évek közepén csatlakozott az Aardmanhoz és világosító kameramannként, operatõrként, vagy rendezõként számos filmet és több, mint 50 reklámot forgatott már. Mindhárom Oscar-díjas Nick Park filmnek õ volt az operatõre (Állatállapot, Gépgatyába rázott gazdi és Alapos nyírás). Mielõtt átnyergelt az Aardmanhoz, Ridett volt az egyik alapítója az eredeti Bolex Brothersnek, ahol különbözõ klippeket és fõcímeket készített. Ezen kívül a Round the Bed címû mûsorhoz is forgatott három animációs tévésorozatot. Dolgozott továbbá rajzfilmesként, fotósként, festõként és tartott filmezéstechnikai elõadásokat is. JOHN POWELL (zeneszerzõ) szerezte (Harry Gregson-Williamsszel közösen) a Z, a hangya zenéjét. Elsõ filmzenéjét az Ál/Arc címû John Woo-filmhez szerezte. Az Endurance címû film zenéjét az afrikai népzene ihlette. Az Egyiptom hercege és a még be nem mutatott Irány El Dorado címû Dreamworks-produkciók zenei szerkesztõje volt. Az angol Powell a londoni Trinity College of Music-ban tanult. HARRY GREGSON - WILLIAMS (zeneszerzõ) olyan filmekhez írt kísérõzenét, mint a Csenõ manók, Gyilkosok gyilkosa, Deceiver, A hó birodalma. Emellett besegített olyan filmek zenéjénél, mint az Egyiptom hercege, A szikla, Rés a pajzson, A rajongó, Muppet Treasure Island és az Armageddon. Gregson-Williams angol zenészcsaládban született, és hétévesen ösztöndíjat nyert a cambridge-i St. JohnÆs College-ba. 13 éves korára több mint egy tucat lemezen szólózott, majd a neves Guildball Zene- és Színmûvészeti Iskolába került Londonba. Filmes pályáját Stanley Myers hangszerelõjeként kezdte, majd olyan filmekhez komponált önállóan zenét, mint a Full Body Massage, Hotel Paradise, White Angel, The Whole Wide World. |