A GIMP fejl⌡dΘse

• 0.54

  Itt szeretnΘnk Peter Mattis-t Θs Spencer Kimball-t, a szerz⌡ket idΘzni:

  ``A GIMP egy igen gyatrßn ÷sszetßkolt, fordφt≤kr≤l sz≤l≤ szeminßriumi project hamvaib≤l szⁿletett meg. Egy kΘpfeldolgoz≤ programban egyeztⁿnk meg, ami ha legalßbb egy kicsit is, de megszabadφt a ,,Windoze'' Θs a ,,Macintoy'' alatti kersekedelmi programok hasznßlatßt≤l. Egy olyan programot akartunk, ami rendelkezik azokkal a kΘpessΘgekkel, amik az X alatti rajzprogramokb≤l hißnyoztak, Θs persze ßpolja a UNIX-ok alatti kit√n⌡ ingyenes programok hossz· hagyomßnyßt. Hat h≤nap m·lva mßr a bΘta fßzisnßl tartottunk. Ekkor d÷nt÷ttⁿnk ·gy, hogy elΘrkezett az ideje a kiadßsnak, hogy elkezdhessⁿnk dolgozni a kompatibilitßson Θs a platformfⁿggetlensΘgen, valamint ·gy Θreztⁿnk, hogy a program vΘgre hasznßlhat≤ Θs szφvesen lßttuk volna, ha Θrdekl⌡d⌡ programoz≤k ·j plug-in-okat Θs ·j fßjlformßtumok tßmogatßsßt fejlesztenΘk hozzß.''

  A 0.54-es verzi≤t 1996 februßrjßban adtßk ki, Θs nagy nΘpszer√sΘgre tett szert, mint az els⌡ igazßn profi ingyenes kΘpfeldolgoz≤ program. Ez volt az els⌡ ingyenes program, ami egyßltalßn versenyre tudott kelni a nagyok szoftvereivel.

  A 0.54 a k÷vetkez⌡ funkci≤kkal rendelkezett:

  • 8, 15, 16 Θs 24 bites szφnmΘlysΘg tßmogatßsa
  • Ordered Θs Floyd-Steinberg szφnkeverΘs 8 bites szφnmΘlysΘgben
  • KΘpek megjelenφtΘse RGB, Grayscale Θs Indexed m≤dban
  • T÷bb kΘp egyidej√ szerkesztΘse
  • Nagyφtßs Θs g÷rgetΘs val≤s id⌡ben
  • GIF, JPEG, PNG, TIFF Θs XPM formßtumok tßmogatßsa
  • Kijel÷lΘs tΘglalappal, ellipszissel, lassz≤, varßzspßlca, BΘzier-g÷rbe vagy oll≤ hasznßlatßval
  • Forgatßs, skßlßzßs, torzφtßs Θs tⁿkr÷zΘsi transzformßci≤k
  • Rajzeszk÷z÷k: kit÷ltΘs, ecset, festΘkpisztoly, kl≤necset, elmosßs, szφnßtmenet Θs felirat
  • Sz√r⌡k: elmosßs Θs ΘlfelismerΘs
  • Csatorna Θs szφnm√veletek: hozzßadßs, szφnrebontßs, ÷sszeillesztΘs
  • Effektusok Θs fßjlformßtumok hozzßadßsßt segφt⌡ plug-in-ek
  • T÷bbszint√ visszavonßs Θs ·jb≤li vΘgrehajtßs (ez a Photoshop 5-÷s verzi≤jßban jelent meg mint ·j funkci≤)
  Habßr a 0.54-es verzi≤ bΘta ßllapot· volt, mΘgis olyan stabilra sikerⁿlt, hogy akßr napokig is lehetett vele dolgozni. Minden el⌡nye ellenΘre volt egy nagy hßtrßnya, mΘgpedig az, hogy a Motif-ot hasznßlta az ablakok elemeinek megjelenφtΘsΘre, ami kereskedelmi szoftver. Ez igencsak nagy hßtrßnyt jelentett, pΘldßul LINUX-on, mivel meg kellett venni a Motif-ot a gyorsabb, dinamikus linkelΘs√ GIMP hasznßlatßhoz, ßm sok fejleszt⌡ szintΘn egyetemi hallgat≤ volt akik nem biztos, hogy megtudtßk volna ezt fizetni.

• 0.60

  Mikor '96 j·liusßban a 0.60-as verzi≤ napvilßgot lßtott, a szerz⌡k mßr negyedik h≤napja dolgoztak rajta. A program egyik legnagyobb ·jφtßsa a Gtk (GIMP toolkit), ami vΘgre ki tudta vßltani a Motif-ot. A 0.60-as verzi≤ a grafikusok szßmßra is tele volt izgalmas ·jdonsßgokkal:

  • Alapszint√ rΘtegkezelΘs
  • A rajzeszk÷z÷k sokat fejl⌡dtek (sub-pixel sampling, brush spacing)
  • Jobb lett a festΘkpisztoly
  • Lehet⌡vΘ vßlt a kⁿl÷nb÷z⌡ kΘptφpusok k÷z÷tti kl≤nozßs
  • Egy ·j ablak, ahol a mintßkat lehetett kivßlasztani Θs a kl≤necsettel az aktφv mintßt is lehett kl≤nozni
  • Rajzm≤dok
  • ┌j kijel÷lΘsi parancsok: Feather Θs Border
  • Szφn szerinti kijel÷lΘs
  • Javult a palettakezelΘs
  A 0.60 igazßb≤l egy fejleszt⌡i kiadßs volt, nem a nagyk÷z÷nsΘg szßmßra kΘszⁿlt. A 0.99 Θs a 1.0-as verzi≤ alapjßul szolgßlt, egyfajta tesztpßlya, ahol a vßltoztatßsokat Θs az ·j funkci≤kat tudtßk kipr≤bßlni, megvßltoztatni vagy szⁿksΘg esetΘn elvetni. Ez lßtszik is, ha valaki megnΘzni a 0.99 alfa verzi≤ja Θs a 0.60 k÷z÷tti kⁿl÷nbsΘgeket.

• 0.99

  '97 ferußrjßban vΘgre megjelent a 0.99.x-es vßltozat. A program sokat vßltozott Θs ·j funkci≤k kerⁿltek bele. A legfontosabb ·jφtßs a Script-Fu API Θs a Procedural Database (PDB), ami lehet⌡vΘ tette a makr≤zßst. VΘgre nem kellett a sok rutinfeladatot kΘzzel elvΘgezni. SzintΘn ekkor kerⁿlt bevezetΘsre az ·j mem≤riakezelΘs, ami lehet⌡vΘ tette nagy kΘpfßjlok bet÷ltΘsΘt is. Egy 100MB-os kΘp mßr nem okozott gondot a GIMP-nek. A GIMP sajßt kΘpformßtuma, az XCF is ekkor kerⁿlt bele a rendszerbe. Az ·j API tΘnyleg egyszer√vΘ tette a GIMP kiegΘszφt⌡k φrßsßt, amik mΘg hasznosabbß tehetik Θs teszik a GIMP-et, pΘldßul ilyen a SANE, amivel egyenesen a GIMP-be szkenelhetjⁿk kΘpeinket. Jelenleg t÷bb mint 150 bet÷lthet⌡ modul segφti a GIMP-esek munkßjßt, a fßjlformßtumokt≤l a fraktßlszßmol≤kig. 1997 nyarßn a GIMP elΘrte a 0.99.10-es verzi≤t Θs a szerz⌡k lediplomßztak. A munkßba ßllßs mellett kevesebbet tudtak a GIMP-el foglalkozni, de mßs fejleszt⌡k Frederico Mena vezΘnylete alatt folytattßk a munkßt. A Gtk '97 szeptemberΘben kerⁿlt ki a GIMP-b⌡l, minthogy t÷bb fejleszt⌡ is felfedezte nagyszer√ tulajdonsßgait, Θs mßs alkalmazßsokban is hasznßlni kezdtΘk. '97 okt≤bere volt, amikor a GIMP ,,mΘlyfagyasztott'' ßllapotba kerⁿlt, tehßt ·j dolgokat nem adtak a programhoz. A 0.5-÷s GUM szintΘn ebben a h≤napban j÷tt ki. A fejleszt⌡i munka folytat≤dott, hogy stabillß tegyΘk a GIMP-et az 1.0-ßs verzi≤hoz.

• 1.0

  1998. mßjus 9-Θn kΘszⁿlt el az 1.0-ßs verzi≤, vΘgre elΘg stabilnak bizonyult a vilßgpremierhez.

• A j÷v⌡